(Fotó: Beta)
A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia 2009 decemberében azzal a javaslattal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy az vizsgálja felül a vajdasági hatáskörökkel foglalkozó törvény alkotmányosságát. A két párt véleménye szerint a jogszabály alkotmányellenes, mert egyenlőtlenségeket teremt a vajdasági, illetve Szerbia más területein élő polgárok között, s mert „megnyitja a szeparatizmus kapuját”. Az alkotmánybírósági közvita egymástól meglehetősen távol álló véleményeket eredményezett.
Jogi szakértők bevonásával zajlott le szerdán az Alkotmánybíróságon a vajdasági hatáskörökről szóló törvény alkotmányossági közvitája. Sabahudin Tahirović, az Alkotmánybíróság bírája a közvita megszervezését indokolva elmondta, arra az ügy összetettsége, továbbá a vitatott pontok nagy száma miatt volt szükség.
A szerb parlament 2009. november 30-án szavazta meg a vajdasági statútumot, illetve a hatásköröket szabályozó törvényt. A Tartományi Képviselőház ugyanezen év december 14-én kiáltotta ki a statútumot, a hatáskörökről szóló jogszabály pedig, miután azt Boris Tadić államelnök is ellátta kézjegyével, 2010. január elsején lépett hatályba.
Éppen ebbe a sorrendbe „kötött bele” a tegnapi közvitán dr. Branislav Ristivojević, az SZDP képviselője. Közölte, hogy az épeszű logika azt diktálja, hogy a törvényeket hierarchiájuk szerint vagyunk kötelesek rangsorolni. Szerinte e tekintetben szabálytalanságok történtek a vajdasági hatáskörök elfogadása kapcsán: a statútumot ugyanis, mely alacsonyabb rendű aktus az illetékességeket rendező törvénynél, előbb kiáltották ki, mint a hierarchiában felette álló jogszabályt. Felszólalásában a véleményének adott hangot, hogy maga a statútum is a szerbiai alkotmányos rend elleni támadásnak minősíthető, a hatásköröket taglaló törvényt pedig a valóság eltakarására szolgáló „fügefalevélként” hozták később meg.
TÉVES ALAPOKON
A hallottakat kommentálva Vlatko Ratković, a köztársasági képviselőház törvényhozási bizottságának elnöke kijelentette, ha a felülvizsgálást kezdeményezők logikáját követték volna, akkor most autonómia helyett „üres héjjal” nézhetnénk csupán szembe.
Dr. Korhecz Tamás jogász úgy fogalmazott, hogy az autonómia a polgárok alkotmányban szavatolt alapvető joga, s a szerb képviselőház alkotmányos joga és kötelezettsége, hogy ennek az autonómiának a részleteit meghatározza. Mint mondta, a kezdeményező tulajdonképpeni célja ezáltal megvédeni az államot saját parlamentjétől, ami elhibázott tézisnek tekinthető. A képviselőház a népi szuverenitás hordozója, s nem kell minden egyes törvényhez különálló alkotmányos felhatalmazással rendelkeznie – magyarázta Korhecz.
Dr. Kosta Čavoški professzor véleménye szerint a kérdéses jogszabály államot kíván teremteni a szerb államon belül, erről tanúskodnak a szuverén államiság elemeit megjelenítő rendelkezései, melyek közé tartozik a regionális együttműködési szerződések megkötésének lehetősége, külföldi képviseletek nyitása.
MEGKÉRDŐJELEZHETŐ OBJEKTIVITÁS
Dr. Slobodan Samardžić, az SZDP alelnöke számára nem világos, hogy az Alkotmánybíróság miért várt két és fél évet arra, hogy elkezdjen foglalkozni a beadványukkal, s reményének adott hangot, hogy végül elfogadásra kerülnek majd a párt indoklásai.
Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga köztársasági képviselője úgy nyilatkozott, hogy a VSZL kételkedik a tegnapi közvita objektív jellegében, hiszen független szakértőként a felülvizsgálást kezdeményező SZDP egykori miniszterét, Zoran Lončart is meghívták arra.
– Ugyanaz a bíróság, amelyik illetéktelennek vallja magát, ha fasiszta, neonáci és klerofasiszta szervezetek betiltásáról van szó, most igen serényen szervezi a vitát, s hív arra meg olyan személyeket, akik a múltban mindent megtettek azért, hogy a Vajdasággal és annak autonómiájával kapcsolatos dolgok minél gyorsabban eltűnjenek – fogalmazott Jerkov.
CAMMOGÓ HATÁSKÖRÖK
Az összesen 153 átvételre kijelölt hatáskörből az eddigiekben Vajdaság mindössze néhányat vett valóban át – nyilatkozta tegnap a hivatalos brüsszeli úton tartózkodó Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke. Mint mondta, a Fruška Gora és a környezetvédelmi intézet mellett a tartomány hatáskörébe átkerült még a felügyelőségek mintegy ötven irodájának az irányítása.
– Nem szeretném azt hinni, hogy nincs meg a kellő politikai szándék ennek a munkának a törvény szerinti véghez viteléhez. Kezdeményezni fogom, hogy a köztársasági és a tartományi kormányok kössenek egy megállapodást a hatáskörök átvételének pontos dinamikájáról. A tartományi adminisztráció teljesen felkészültnek tekinthető a munka átvételére – értékelte Egeresi.
Dr. Dragoslav Petrović, a vajdasági kormány demokrata párti tagja úgy vélekedett, hogy az illetékességek átvétele a reális becslésekkel összhangban folyik, s azoknak sem volt igazuk, aki azt mondták, heteken belül le lehet majd zárni ezt a munkát, meg azoknak sem, akik amondók voltak, soha sem fejezik majd azt be.
A tartomány, egyébként, az idén február 17-én vette át az első hatásköröket a törvénybe foglaltak közül, ekkor került vissza Vajdaság igazgatása alá a Fruška Gora-i Nemzeti Park, amely közvállalatként működik.
A hatáskörökről szóló törvény a tartomány jogi illetékességét definiálja, meghatározza a tartományi alapítású szervek működését, előirányozza – többek között – a tartományi alapítású fejlesztési bank létrehozását, bírósági hálózat kialakítását, nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Vajdaság határai, a jogszabály szerint, nem módosíthatók polgárai népszavazás révén igazolt döntés nélkül.
