Cikkünkhöz képgaléria tartozik!
A Vajdasági Magyar Jogász Egylet az anyaországi Kisebbségi Jogvédő Intézettel együttműködve szombaton Adán, a községháza dísztermében jogászkonferenciát tartott, amelyen közel nyolcvan szakember vett részt az igazságügytől a közigazgatáson át egészen a joghallgatókig. A Kisebbségi jogok a hivatalos nyelvhasználat tükrében című tanácskozáson neves vajdasági, magyarországi és romániai szakemberek osztották meg tudásukat és tapasztalataikat a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesüléséről és aktuális kihívásairól. Az esemény kiemelt figyelmet fordított a kisebbségi nyelvhasználat kérdéskörére, annak jogi érvényesülésére és gyakorlati kihívásaira a Kárpát-medencében, mivel az anyanyelvhasználat nem csak alapvető jog, de a közösségi identitás megőrzésének az egyik legfontosabb pillére. A jogászkonferencia megnyitóján Lakatos Adrián, az adai községi képviselő-testület elnöke, Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója és Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke köszöntötte a résztvevőket és az előadókat.
– A Vajdasági Magyar Jogász Egylet nevében köszöntöm mindannyiukat a hivatalos nyelvhasználatnak szentelt adai tanácskozásunkon. Köszönöm, hogy ilyen szép számban itt vannak az immár tizenötödik jogászkonferenciánkon. A tanácskozásunkat most már másodjára az anyaországi Kisebbségi Jogvédő intézettel közösen szerveztük meg – mondta Nyilas Mihály. – Miről tanácskozunk ma? Kisebbségi nyelvi jogainkról, a hivatalos nyelvhasználatról. Előadóinknak köszönhetően nemcsak a szerbiai, hanem az anyaországi, szlovákiai, romániai és az európai tapasztalatokkal is megismerkedhetünk – hallottuk az egylet elnökétől, aki hangsúlyozta, hogy nyelvében él a nemzet. Rámutatott, hogy a nemzeti nyelv az önálló nemzeti lét fontos tényezője, és a népre jellemző gondolkodás tükre.
A jogászkonferencián mintegy nyolcvan szakember vett részt (Fotó: Gergely Árpád)
Dr. Gyeney Laura köszöntőjében kiemelte, hogy a kisebbségi nyelvhasználat a Kárpát-medencei magyarság számára az egyik legfontosabb pillért jelenti a kisebbségi jogok érvényesítése terén.
– Ez a felismerés, miszerint a Kárpát-medencei határon túli magyar közösségek fennmaradásának legfőbb záloga az anyanyelv megőrzése, lényegében végigkísérte az elmúlt harmincöt év magyar nemzetpolitikáját. A cél továbbra is kiemelt elősegíteni a magyar óvoda és iskolaválasztást, különös figyelemmel az oktatásra, a vizuális kétnyelvűségre és a hivatali nyelvhasználatra, amely konferenciánk központi témájául szolgál. Ahhoz azonban, hogy a hatósági és bírósági eljárásokban egy nemzeti kisebbség használhassa a saját nyelvét, nem elegendő csupán a jog elvi lehetőségének a biztosítása. Sőt, még az sem elegendő, hogy a kisebbség egyes tagjai tudjanak erről a jogról, és akarjanak élni is ezzel a lehetőséggel. A bírósági és hatósági eljárásokban a nyelvhasználat alapvető feltétele, hogy legyenek olyan bírók, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők, akik vagy maguk is beszélik a kisebbségi nyelvet, vagy álljanak rendelkezésre olyan tolmácsok, akik biztosítani tudják az egyébként csak papíron létező nyelvhasználati jogot – mondta a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, aki fájó példaként a szlovákiai nyelvtörvényt és hivatali nyelvhasználatot említette meg, amely a gyakorlatban ellehetetleníti a magyar nyelv érdemi érvényesülését.
Lakatos Adrián, a házigazda nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy az anyanyelv hivatalos használata nemcsak jogi, hanem mély társadalmi és közösségi jelentőséggel is bír.
– Vajdasági sokszínű közösségeiben különösen fontos, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai – köztük mi, magyarok – anyanyelvükön intézhessék ügyeiket a bíróságokon és a közigazgatási szervek előtt. A jogszabályi keretek adottak, de a gyakorlatban még számos kihívással szembesülünk: az eljárások többsége szerb nyelven zajlik, hiányozik a megfelelő számú magyar nyelvű szakember, és a fordítás kérdése is komoly szakmai odafigyelést igényel – mondta Lakatos Adrián.
Rigó Pál Zsófia üdvözlőbeszédében kiemelte, hogy Vajdasági Magyar Jogász Egylet által szervezett konferenciák nemcsak szakmai eszmecserék, hanem minden alkalommal a vajdasági magyarság kisebbségi jogainak érvényesülését is szolgálja.
– A Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati stratégiája ugyanezt a célt szolgálja: biztosítani, hogy az anyanyelv használata ne csupán elvi lehetőség, hanem a mindennapi élet része legyen. Ennek megvalósulása azonban nem történhet meg elhivatottság, szakmai alaposság és közös gondolkodás nélkül. Önök mindannyian olyan szakemberek, akik munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebbségi nyelvhasználat ne csupán jogszabályokban rögzített, hanem a gyakorlatban is érvényesülő érték legyen – mutatott rá az MNT alelnöke.
A jogászkonferencián hat magyarországi, vajdasági és romániai szakember tartott előadást. Az előadók – dr. Gyeney Laura, habil. docens (PPKE JÁK), KJI igazgatója: Bírósági nyelvhasználat a nemzetközi jog alapján: a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 9. cikke; dr. Szemesi Sándor, tanácsadó (KJI), főtanácsadó (Alkotmánybíróság): Nyelvhasználati kérdések az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában; Lakatos Adrián, ügyvéd, az adai képviselő-testület elnöke és az MNT Nyelvhasználati bizottság elnöke: A kisebbségi nyelvhasználat kihívásai és lehetőségei az igazságügyben és a közigazgatásban; Patyi Gergely, egyetemi docens (PPKE JÁK), ügyvéd: A magyar hatósági eljárás nyelvhasználati szabályai; Letsch Erich, szabadkai közjegyző: Kisebbségi nyelvhasználat a közjegyzői gyakorlatban; Petres Katalin, ügyvéd, a Jogaink Egyesület tagja: Anyanyelvhasználat a romániai igazságszolgáltatási eljárásokban, avagy nyelvi akadályok az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésben.
A tanácskozáson neves szakemberek osztották meg tudásukat és tapasztalataikat a kisebbségi nyelvhasználati jogokról a Kárpát-medencéből (Fotó: Gergely Árpád)
Nyitókép: Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke nyitotta meg a tanácskozást (Fotó: Gergely Árpád)
