Szerbiában csökken az eurooptimizmus, hiszen amíg 2016-ban a megkérdezettek 55 százaléka támogatta Szerbia EU-tagságát, a legújabb felmérés szerint ez a támogatottság 45 százalékra csökkent, és nő azok aránya, akik ellenzik. Egyre többen vannak azok, akik nem tudnak a kérdésben állást foglalni. Mindeközben Szerbia és az EU viszonyát 2,85-re értékelték a polgárok, áll az Európai Ügyek Intézete (Institut za evropske poslove) legújabb felmérésben.
Az eddigi közvélemény-kutatásokhoz képest az EU-tagság támogatása az eddigi legalacsonyabb szinten van, azzal hogy a közvélemény-kutatásban résztvevők 60 százaléka szerint Szerbiának haszna származik abból, ha együttműködik az EU-val. Az ország legnagyobb barátainak az uniós tagállamok közül Görögországot és Magyarországot emelték ki legtöbben. Németország és Franciaország is a kiemelt partnerországok között szerepel. A megkérdezettek 28 százaléka nem tudott válaszolni arra, hogy ki számít Szerbia legnagyobb barátjának az EU tagországai közül.
Szerbia ellenségeiként az EU-tagországok közül Horvátországot emelik ki, Nagy-Britanniát, de Németország is megjelenik ebben a felsorolásban.
A szomszédos országok közül pedig, akikkel Szerbia a legjobb viszonyt ápolja, a legtöbben Magyarországot emelik ki, majd Bosznia-Hercegovinát, valamint Észak-Macedóniát.
A polgárok többsége ugyan úgy gondolja, hogy Szerbiának az európai úton kell maradnia. Ha holnap tartanának népszavazást arról, hogy Szerbia társuljon-e az Unióhoz, a lakosság 41 százaléka állna ki EU-tagság mellett, ám az eddigi legnagyobb arányban vannak azok is, akik ellenzik a tagságot. 39 százalékuk valószínűleg ellene szavazna, 7 százalékuk el sem menne voksolni, 13 százalékuk pedig bizonytalan.
Szerbia és az EU viszonyát a megkérdezettek 17 százaléka 4-essel, 45,9 százaléka 3-sal értékelte, 20,9 százaléka 2-est adott az együttműködésre, 8,2 százalék pedig negatívan osztályozta a viszonyt.
A polgárok 45 százaléka, akik támogatják az uniós csatlakozást, túlnyomórészt egyetemi végzettségű és városban él.
Az Európai Unióról való tájékozódást illetően, a megkérdezettek 43 százaléka szerint nem kapnak kellő mennyiségű információt, 39 százalékuk úgy érzi, kellő mértékben tájékozott, 18 százalékuk pedig nem tudja, hogy kap-e elég információt.
