Belgrádban, a kétmilliós fővárosban, ahol az asszimiláció ellenére még mindig szép számban vannak magyarok, egy kisebbségi politikai pártnak nem csak a politikai érvényesülésért kell küzdenie. Mint ahogy Nebojša Marjanović, a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetének elnöke fogalmaz, az elmúlt tíz évben egyaránt fontos célkitűzés volt a szerb–magyar kapcsolatok kiépítése és megerősítése. A jövőt illetően a megmaradás és a fejlődés kulcsát a sok munkában látja.
– Tíz évvel ezelőtt, a VMSZ belgrádi szervezetének megalakításakor csupán 11 taggal indultunk, ma már több mint 500-ra tehető a tagság. Időközben városi szervezet lettünk 9 helyi szervezettel. A tagságunk vegyes, vagyis különböző nemzetiségűek tagosodnak be. Erre büszkék is vagyunk. Mondhatjuk, hogy a magyarok és a szerbek aránya egyforma. Vannak olyan tagjaink, többnyire házaspárok, akikről senki sem mondaná, hogy valami kapcsolat fűzné őket a magyarsághoz. Nem magyar a nevük, de időközben kiderül, magyar szülők gyermekei, vagy a szülők egyike magyar, esetleg a házastársak egyike magyar. Azt gondolom, ez jó dolog, mert nem is lehet a szerb–magyar kapcsolatokért tenni, ha nem képviselteti magát mindkét oldal. A szervezetben a legidősebb tagunk 90 éves, míg a legfiatalabb 18. És mondhatom, egyre több fiatal tagosodik be.
A legutóbbi választáson a párt városi szervezete, egy taggal ugyan, de az ön személyében bekerült a belgrádi városi képviselő-testületbe. Négyéves városi képviselői tevékenysége során mit sikerült elérnie?
– A VMSZ és a Szerb Haladó Párt együttműködésének köszönhetően 2018-ban a VMSZ is bekerült a városi képviselő-testületbe. Ez alatt az idő alatt több kezdeményezést is benyújtottunk, amelyek eredménye most látható. November 23-án kiállítást nyitottunk a Köztársaság téren, vagyis Belgrád közvetlen központjában. A híres szerbek és magyarok nagy szerelmei elnevezésű kiállítással mutattuk be a két nép történelmi kapcsolatait. Azok, akik a város főterére látogattak, hét napon keresztül két nyelven, magyarul és szerbül olvashattak öt szerelmi történetről. A kiállítást, amire a kétnyelvű plakátokat a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel együttműködve sikerült kinyomtatni, teljes mellszélességgel támogatta Belgrád városa. Ezt bizonyítja az is, hogy a kiállítást Goran Vesić polgármester-helyettes nyitotta meg. Egy korábbi találkozónk és a kiállítás eredménye pedig az lett, hogy három utca magyar vonatkozású nevet kap a fővárosban: Budapesti utca, Hunyady Júlia tiszteletére Júlia hercegnő utca és Árpád-házi Katalin tiszteletére Katalin hercegnő utca. A kezdeményezésünket hivatalosan november 26-án átadtuk, így már a városi utcanévadó bizottság előtt van eljárásban.
A jövő év elején magyar operettkoncertet szervezünk, Paskó Csaba vezényletével. Szerettük volna, ha a koncertet január 22-én tartjuk meg Belgrádban, a magyar kultúra napján, de mivel Paskó atyának elfoglaltságai vannak, másik napra kell tennünk. Az időpontot még pontosítani fogjuk.
Kezdeményeztük a Gárdos-torony, vagyis a zimonyi Millennium-torony restaurációját, azaz annak a szoborsornak a visszaállítását, amelyet 1918-ban ledöntöttek a toronyról. Ennek kapcsán tárgyalásokat indítottunk a Belgrádi Műemlékvédelmi Intézettel, amely már megkezdte a szükséges munkálatok becslésének elkészítését, illetve a restaurálás projektumát.
Már évek óta beszélünk egy magyar–szerb, vagyis kétnyelvű óvoda létrehozásáról. Vesić polgármester-helyettessel is tárgyaltunk erről, majd meglátjuk, hogy a város miként tud nekünk ebben segíteni. Sajnos a járvány miatt nagyon sok minden megrekedt. Ahogy az az ötletünk is, hogy néptánckört alakítsunk, ahol az érdekeltek magyar és szerb néptáncokat tanulhatnak. Már mindent megszerveztünk, termet is találtunk ehhez, és koreográfust is, de egyelőre még várnunk kell vele.
Tavasszal is indulnak majd a helyhatósági választásokon?
– Hogy milyen módon veszünk részt a belgrádi helyhatósági választásokon, az a párt tanácsának döntésétől függ. Mi, azt hiszem, bizonyítottuk, hogy rendelkezünk kellő kapacitással és tudással ahhoz, hogy helytálljunk felelősségteljesebb munkakörökben is. Az viszont kétségtelen, hogy sok munka vár ránk, hiszen több választás várható a jövő évben.
A VMSZ belgrádi szervezete, mint ahogy az említettekből látszik, nem csak politikai tevékenységet folytat. Az előttünk álló időszakban terveznek a kultúra, az oktatás terén vagy más témában kerekasztal-találkozókat is, mint ahogy korábban tették?
– Az elmúlt tíz évben mintegy 100–150, többségében telt házas estet szerveztünk meg különböző témában. Természetesen ezek után is lesznek kerekasztal-találkozások. Ha a járványintézkedések nem engedik meg, hogy hallgatóság előtt tartsuk meg, akkor videófelvételt készítünk róluk. Több jó ötletünk van, az egyik ilyen találkozóra Stanislav Hočevar római katolikus püspököt, belgrádi érsek-metropolitát szeretnénk meghívni. Egyszer már ezt a találkozót megszerveztük, de a járványintézkedések miatt le kellett mondanunk. Ahogy alkalom mutatkozik rá, újra sort kerítünk rá.