– Az Országgyűlés mai ülésével megerősítette, hogy 2019-ben, amikor 4 év után napirendre tűztük a Polgárvédő és az Esélyegyenlőségi Biztos éves beszámolójának elbírálását, nem történt semmilyen incidens – kezdte parlamenti felszólalását Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője.
Emlékeztetett, hogy polgárvédő és az esélyegyenlőségi biztos rendszeres jelentéseinek figyelembe vétele az Országgyűlés egyik kötelezettsége, amelyet a 2012. évi „Belgrádi alapelvek az emberi jogokat védő és előmozdító nemzeti intézmények és a parlamentek közötti kapcsolatról” című dokumentumban vállalt.
Rámutatott, hogy a biztos és a védő 2020-ra vonatkozó jelentéseit az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és a diszkrimináció elleni védelem értékelése először történik a rendkívüli állapot és a globális COVID-19 járvány összefüggésében.
– A két jelentés által megválaszolt kulcskérdés a következő: az élethez és a közegészségügyhöz való jog védelme szempontjából hogyan érhetőek el a demokratikus alapelvek, a jó kormányzás, a jogállamiság, valamint az emberi és kisebbségi jogok védelmének és előmozdításának tiszteletben tartása? A választ pedig mindkét jelentés 2 kulcsszóban tartalmazza: egyenlőség és megkülönböztetésmentesség – mert a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartása minden politika alapja, és csak az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jog tiszteletben tartásával beszélhetünk az emberi jogok akadálymentes gyakorlásáról – mondta Kovács Elvira.
Úgy véli, hogy a válság megerősítette annak a mondatnak a hitelességét, miszerint az egyenlőség eléréséhez szükség van a diszkriminációellenes jogi keret valamennyi közhatóság általi maradéktalan végrehajtására.
A VMSZ képviselője emlékeztetett, hogy a kormány a COVID-19 világjárvány okozta problémák és a 2020-ban több hónapon át tartó tevékenység leállás miatt olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek elősegítették a magánszektor üzletmenetét, mint pl. Rendelet a magánszektorban működő és gazdálkodó szervezeteknek nyújtott adókedvezményekről és közvetlen kifizetésekről.
– Sajnos ez a rendelet nemileg vak és negatív intézkedés volt, hiszen nem vette figyelembe a nők sokkal nagyobb arányú képviseletét, mint vállalkozói tevékenység tulajdonosaként, és azokat a tevékenységeket, amelyekben teljes munkavégzési tilalmat vezettek be (fodrászat, kozmetikus, stb.), többnyire nők vezetik – mondta Kovács Elvira.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a válság időszaka erősítette meg azt is, hogy a diszkriminációellenes keret, mint pl. a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak szerepe a nemzeti kisebbségek kollektív önkormányzati jogainak gyakorlásában és védelmében bizonyos területeken, nem csak egy modern kifejezés.
– Az előző jelentésben megfogalmazott ajánlás szerint intézkedni kell annak érdekében, hogy az állami szervek, önkormányzati szervek és egyéb közhatalmi szervek összetétele megfeleljen a népesség országos összetételének, az alá tartozó foglalkoztatottak számának növelésével, oktatásukkal és képzésükkel – véli a VMSZ képviselője.
Felszólalásában fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az idei jelentések jelentős előrelépést jelentenek, különösen a nemzetközi módszertannak való megfelelés, valamint a diszkrimináció-ellenőrzési standardok tekintetében.
