Kétnapos szerbiai látogatásra érkezett tegnap délután Kaszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke. A Nikola Tesla Repülőtéren Aleksandar Vučić köztársasági elnök fogadta, és abbeli reményének adott hangot, hogy a látogatás hozzájárul a két ország baráti kapcsolatainak erősítéséhez. A hivatalos program szerint ma délelőtt kerül sor Tokajev és Vučić négyszemközti tárgyalására, ezt követően tartják meg a két ország küldöttségének plenáris ülését, majd a felhatalmazott tisztségviselők bilaterális megállapodásokat írnak alá, végezetül Tokajev és Vučić sajtótájékoztatón számol be a látogatás során érintett témákról.
Kaszim-Zsomart Tokajev öt éve Kazahsztán elnöke. Azt követően került erre a tisztségre, hogy az ország függetlenedése óta hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajev 2019 márciusában 29 év után lemondott tisztségéről. A kazah alkotmány rendelkezéseivel összhangban megbízott státusban Tokajev, a Szenátus akkori elnöke látta el az elnöki feladatokat. Az előrehozott elnökválasztást 2019. június 9-én tartották meg, a hét jelölt közül Tokajev szerezte meg a legtöbb szavazatot – 70,96 százalékot.
A nemzetközi közösség álláspontja szerint a választások nem voltak igazságosak és szabadok. Már Nazarbajev lemondása után szabad választásokat sürgető tüntetések kezdődtek az országban, ezeket egytől egyig feloszlatta a rendőrség. Az elnökválasztás napján több száz tüntetőt, valamint külföldi médiaházaknak tudósító újságírót tartóztattak le. Az eredményhirdetést, valamint Tokajev beiktatását követően is folytatódtak a tüntetések. A választást közvetlenül megelőző és azt követő időszakban mintegy ezer személyt marasztaltak el a bíróságok, 670 személyt börtönbüntetésre ítéltek. Tokajev reformintézkedései első csomagjának keretében liberalizálták a gyülekezési törvényeket, csökkentették a pártok regisztrációs küszöbét, eltörölték a rágalmazás bűncselekményét, valamint a halálbüntetést.
Politikai elemzések szerint Tokajev eddigi elnökségének legmeghatározóbb momentuma a 2022 első napjaiban kezdődött válság volt, részben azért, mert akkor számolt le elődjével, aki három évvel korábbi lemondását követően is megőrizte befolyását a hatalmi és biztonsági struktúrákban. A zavargások a gázárak elszabadulása miatt kezdődtek, ám hamar a rendszerellenes üzenetek kerültek előtérbe. Miután a nyugati sajtóban napvilágot láttak az állítások, hogy Nazarbajev és családja több luxusingatlannal is rendelkezik külföldön, a tüntetők a Nazarbajev tiszteletére állított szobrok közül többet is ledöntöttek. Engedve a nyomásgyakorlásnak Tokajev január végén menesztette Nazarbajevet a kazah Biztonsági Tanács éléről. A tüntetéssorozat első napjaiban Tokajev az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének – posztszovjet államok katonai szövetsége – segítségét kérte, a hivatalos nyilatkozatok értelmében a „terrorveszély” elhárításának céljával. A szövetség több tagja is katonákat küldött az országba. Tokajev puccskísérletnek minősítette a tüntetéssorozatot, majd elismerte, hogy a biztonsági erők az ő utasítására lőttek a tömegbe. A külföldi emberi jogi szervezetek szerint a többnapos zavargások során 238 tüntetőt megöltek, csaknem 8 ezret őrizetbe vettek.
A nyugalom visszaállítását követően Tokajev alkotmányreformot, illetve alkotmánymódosító népszavazást vezényelt le, politikai és gazdasági reformokat, igazságosabb és átláthatóbb játékszabályokat ígért. Az alkotmánymódosító javaslatot a szavazáson részt vett polgárok 77,18 százaléka támogatta. A módosítás mindenekelőtt a végrehajtó hatalom befolyásának csökkentését és elszámoltathatóságát, továbbá a törvényhozó hatalom felhatalmazásainak a kiszélesítését volt hivatott szolgálni. Az elmondottak értelmében a cél az volt, hogy Kazahsztán „szuperelnöki” köztársaságból elnöki köztársasággá avanzsáljon. A külföldi elemzésekben a népszavazás vonatkozásában a szavazópolgárokra és a megfigyelőkre való nyomásgyakorlásról, valamint választási csalásról adtak hírt.
Habár a rendes elnökválasztás 2024-ben lett volna esedékes, az alkotmánymódosító népszavazást követően kiírták az előrehozott választást – az új alkotmányos rendelkezések értelmében az elnök megbízatása a korábbi 5 helyett 7 évre szól, nem választható újra, és nem lehet politikai párt tagja. A hivatalban lévő elnöknek 5 kihívója volt, Tokajev a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. Választási kampányában a regnáló elnök az új Kazahsztán kiépítését ígérte, amelyben csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek.
Tokajev 2023 szeptemberében hirdette meg új gazdaságpolitikai modelljét, ez a magánvállalkozások ösztönzésére, a versenyképesség fejlesztésére és a nemzeti jövedelem igazságos elosztására fókuszál.
A Tokajev szerbiai látogatásának apropóján készített elemzésében a Vreme hetilap rámutat, a kazah elnök hajlamos sajtónyilatkozataiban dorgálni „saját embereit”, rendkívül sokat foglalkozik a nemzeti identitáshoz köthető témákkal, véleményt fogalmaz meg a fiatalok viselkedésével, továbbá az iszlám a kazah nép számára legelőnyösebb változatával kapcsolatban. A Vreme elemzése szerint a Szerbia és Kazahsztán közötti árucsere-forgalom tavaly 23 százalékkal növekedett és elérte a 91 millió dollárt. Kazahsztánban 36 szerbiai vállalat üzletel, míg Szerbiában eggyel kevesebb kazah gazdasági társaság van jelen a piacon.
A Freedom House Szabadság a világban elnevezésű éves jelentésében Szerbia legutóbb a lehetséges 100 pontból 57-et kapott, ezáltal a részben szabad országok közé tartozik, míg Kazahsztánt a nem szabad országok közé sorolják – pontszáma 23.
