Gyorsabb határátkelés elérése a célja annak a Magyarország és Szerbia, Vajdaság közötti Interreg-IPA határon átnyúló új, másfél éves projektumnak, melynek a megnyitó konferenciáját tegnap tartották meg az újvidéki Tudományos-Technológiai Parkban, s mely a Könnyű határok a DKMT-ben (Duna–Kőrös–Maros–Tisza eurorégió) elnevezést kapta (angol rövidítése LBDKMT: Light Borders in DKMT).
A konferencia megnyitóján elhangzott, hogy az idén 7 százalékkal nőtt a határátkelők száma (Ótos András felvétele)
A helyszínen a 231 ezer eurós projektum kapcsán Aleksandar Sofić tartományi régiófejlesztési, régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár elmondta, a kezdeményezés célja olyan műszaki tervdokumentációk kidolgozása, amelyek ennek a célnak az elérése érdekében tennének konkrét javaslatokat a határátkelőkre vonatkozóan. Nem kérdés, hogy ez a közös projektum is tovább erősíti majd a két állam közötti kiváló kapcsolatot – értékelte, s emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 76 millió eurós keretet hagyott jóvá az együttműködés finanszírozására a két állam között megvalósuló IPA-program keretében. Ebből az összegből 63 millió eurót az EU szavatol vissza nem térítendő támogatásként, ami arról tanúskodik, hogy meglehetősen komolyan gondolja Brüsszel ennek az együttműködésnek a támogatását, a két állam közös elképzeléseinek a megvalósításához nyújtott segítséget. Meggyőződésének adott hangot, hogy amikor véget ér a munkának az e projektum által előirányzott része, akár Románia is csatlakozhat hozzá, hiszen a megközelíthetőség javítása minden szomszédos ország felé fontos.
ÚJ UTAK, KERÉKPÁRUTAK
A projektumon a munka lényegében már tavasszal kezdetét vette – fogalmazott Csókási Eszter, a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője, a projektum magyar főpartnerének vezetője. A fő motivációja az volt a tartományi kormánynak és a DKMT-nek, hogy az elmúlt projektek tapasztalatait megpróbálja átformálni a határtérség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A vajdasági kormánynak és a DKMT-nek több közlekedési projektuma volt már, elég, ha a Szeged–Szabadka vasútvonal vagy a Szabadka–Bácsalmás–Baja szakasz engedélyes tervdokumentációjára, esetleg a Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánításához szükséges tiszai határátkelőhelyek kialakítására gondolunk – szögezte le.
– Ezen projektumok során azt tapasztaltuk, hogy kiválóak az országok közötti kapcsolatok, a polgárok is egyre gyakrabban utaznak, viszont nagyon szűk a határátkelőhelyek kapacitása, illetve még mindig kevés a határon átnyúló infrastruktúra, sokkal több útra, vasútvonalra, kerékpárútra lenne szükség a magyar–szerb határtérségben. Ezért döntöttünk úgy, hogy Kübekházától, Rábétól Bajáig, Bajmokig megnézzük, mik az okai az áteresztő kapacitások szűkösségeinek, illetve a települések maguk milyen határon átnyúló infrastruktúra fejlesztését terveznék. Új utakról, új buszfordulókról, kerékpárutakról beszélünk – részletezte Csókási Eszter.
A projektumnak a vége remélhetőleg az lesz – értékelte –, hogy egy összefoglaló dokumentumban, részletes elemzésekkel, Magyarország és Szerbia kormányainak átadják az eredményeket, föltárva azokat a szűk kapacitásokat és lehetőségeket, amelyek egy szervezett, kooperatív és átgondolt közlekedésfejlesztést tesznek lehetővé a jövőben.
– Régi álmunk a Szeged–Nagykikinda–Temesvár vasútvonalnak az újraindítása, az Ásotthalom–Királyhalom határátkelőhelyre egy buszforduló kialakítása, de a hercegszántói határátkelőnek a fejlesztésére is most készülnek a tervek – fogalmazott az ügyvezető.
HÉTSZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS
Dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun vármegyei közgyűlés alelnöke közölte, e vármegye is tagja a DKMT-nek, s hosszú ideje együtt gondolkodnak a szerbiai partnerekkel a stratégiai fontosságú kérdésekre adható közös válaszokon. Hangsúlyos helyet kell kapnia a közlekedésnek, akár a vasútfejlesztésnek, akár a határátkelők fejlesztésének, hiszen utóbbi esetében a terhelés egyre nagyobb mind a magyar, mind a szerb oldalon, idegenforgalmi és teherszállítási szempontból is.
A konferencián Lálity Urbán Emese építési, közlekedési és infrastruktúraügyi államtitkár közölte, az átkelők nemcsak tranzitpontok, hanem kapuk is másik ország felé, felújításuk és gyors működésük kulcsfontosságú. Bojan Vranjković tartományi energiaügyi, építési és közlekedési titkár rámutatott, az idén eddig hétszázalékos volt a forgalomnövekedés a szerb–magyar határon, optimális megoldásokra van szükség a zökkenőmentesség szavatolásához.
Nyitókép: Csókási Eszter ismertette a projektum részleteit (Ótos András felvétele)
