A Szerbiai Alkotmánybíróság helyt adott a 2004. október 5-én elhunyt gárdisták családjai által benyújtott panasznak, melyben azok az élethez való jog megsértésére hivatkoztak, amiért az illetékes állami szervek nem tesznek meg mindent az eset részleteinek felderítéséért. Az alkotmánybíróság arra utasította a belgrádi Felső Ügyészséget és Felső Bíróságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül fejezzék be a tárgyalás előtti eljárást, és derítsék ki, kik tehetők felelőssé a gárdisták meggyilkolásáért.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyészségnek és a bíróságnak a mulasztásai az élethez való alkotmányos jog megsértését eredményezték. Dragan Jakovljević és Dražen Milovanović családjai ügyvédeik révén tettek panaszt az alkotmánybíróságnál az említett alapvető emberi jog, továbbá az alkotmány megsértése miatt, az állami szervek megfelelő ügyintézésének elmaradása kapcsán, a tettesek felkutatásának és megbüntetésének elmulasztása kapcsán.
Az alkotmánybíróság elrendelte, hogy az igazságügyi és közigazgatási minisztérium a gárdisták családjainak öt-ötezer eurós kártérítést fizessen, az összeg dinár ellenértékében. A döntésnek a Hivatalos Közlönyben is meg kell jelennie a bíróság döntése szerint, mert annak nagy jelentősége van az emberi jogok tiszteletben tartásának, illetve a törvényesség fenntartásának a tekintetében.
Mint ismeretes, a gárdisták a belgrádi, topčideri Karaš kaszárnyában lelték halálukat, miközben őrt álltak. A katonai vizsgálóbizottság gyilkosságról és öngyilkosságról beszélt jelentésében, az állami bizottság azonban már azt állapította meg, hogy egy harmadik személy végezte ki a két katonát. Az FBI által elkészített szakvélemény szintén az állami bizottságnak adott igazat, így ismeretlen elkövetők ellen indítottak nyomozást.
Döntésének indoklásában az alkotmánybíróság kiemeli, hogy minden rendelkezésére álló adatot figyelembe vett, különösen azt, hogy nyolc évvel a gárdisták halálát követően még mindig nem zárult le a büntetőeljárást megelőző periódus sem. Mint azt a bíróság közölte, mind a mai napig ismeretlennek számítanak azok a körülmények, melyek között a katonák életüket vesztették. A kártérítés összegének meghatározásakor az alkotmánybíróság figyelembe vette az európai gyakorlatot, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi ítéleteit és a hazai szociális-gazdasági körülményeket is – áll a magyarázatban.
Predrag Savić, a család egyik jogi képviselője nyilatkozatában annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Szerbiában most először született döntés az élethez való jog megsértéséről.
