Az újvidéki Felső Bíróság büntető tanácsa a tavaly október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini magyar fiú ügyében a védőügyvédeknek a 2013. január 9-én beterjesztett, majd a 2013. február 5-i dátummal „pontosított” (vád)irat ellen benyújtott kifogásait „mint alaptalanokat elutasította” – olvasható Bozóki Antal közleményében, aki Koperec Csongor és Smith Tomas védőügyvédje.
„A végzés alapján arra lehet következtetni, hogy a büntető tanács elfogadta az újvidéki Felsőfokú Ügyészség 2013. március 5-i iratát, amellyel „megváltoztatta a (január 9-i – B. A.) vádirat 1. és 2. pontjának tényállását, miközben a bűncselekmények jogi minősítése, amelyek miatt a vádlottakat megalapozottan gyanúsítják, nem változott”.
Ez azt jelenti, hogy az ügyész mind a hét fiatalembert továbbra is a BTK 317. szakaszának 2. bekezdésébe ütköző bűncselekmény elkövetésével, vagyis nemzeti, faji, vallási gyűlöletet vagy türelmetlenség kiváltásával, illetve szításával vádolja (amely bűncselekmény miatt egytől nyolcévi börtönbüntetést lehet kimondani).
Az igazság viszont az, hogy az ügyészség a 2013. március 5-i irattal (formailag se) nem tett eleget ugyanezen büntető tanács utasításának, hogy a vádiratban „küszöbölje ki az észlelt hiányosságokat”. Az ügyészség az iratban ugyanis szinte szóról-szóra megismételte a korábbi tényállást, amit semmiképpen nem lehet „változtatásnak” minősíteni.
Az eset kuriózuma, hogy az ügyész iratát számomra március 18-án kézbesítették, vagyis öt nappal az után, hogy a tanács (március 13-án) már elutasította a (vád)iratok elleni kifogásokat (amit aztán március 25-én kézbesítettek)!
Mivel az újabb ügyészi irat ellen március 20-án, vagyis a büntető tanács vitatott végzésének kézbesítése előtt beadvánnyal fordultam a bírói testülethez, amelyben rámutattam, hogy az „nem felel meg a Büntető Eljárási Törvény 266. szakaszában előírt feltételeknek, és mint ilyen, nem alkalmas a büntető eljárás lefolytatására”. Ezzel kapcsolatban még nem kaptam semmilyen visszajelzést. Ettől függetlenül, a legújabb végzés ellen (is) fellebbezést nyújtottam be a Fellebbviteli Bírósághoz.
Hogy a továbbiakban hogyan alakul a hét fiatal ügye az most attól függ, milyen választ adtak a bíróság kérdésre: „élni kívánnak-e jogukkal, hogy az ellenük folyó eljárás magyar nyelven történjen”? Amennyiben igennel válaszoltak, akkor az ügyben bizonyára másik bíróság fog eljárni, tekintettel arra, hogy az újvidéki Felső Bíróságnak nincsen olyan bírója, aki képes lenne az eljárást magyar nyelven folytatni. A bíróságnak dönteni kell még a Zdenka Stakić bírónő kivételezésére vonatkozó követelésről is” – áll a közleményben.
