A világjárvány a hamis hírek és az összeesküvés-elméletek táptalajává vált, ezek terjedését az internetes platformok felgyorsítják. Visszaszorításukra és felszámolásukra nagyobb átláthatóságra és még több erőfeszítésre van szükség az online platformok részéről – mondta Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős bizottsági alelnök az Európai Bizottság azon jelentése kapcsán, amely az online terjesztett gyűlöletbeszéd és félreinformálás elleni küzdelem eredményeiről számol be, és amely arra szólítotja fel az online platformok üzemeltetőit, hogy további hat hónapon keresztül folytassák havi jelentéseik benyújtását az álhírek, különösen a járványt érintő hamis információk elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseikről. A járvány okozta rendkívüli helyzet miatt az online platformoknak és a közösségi médiaszolgáltatóknak többet kell tenniük egyebek mellett a világjárványhoz kapcsolódó egészségkárosító csalásokkal és összeesküvés-elméletekkel szemben – írták.
Az EB önkéntes magatartási kódexéhez kezdetben négy nagy IT-vállalat, a Facebook, a Microsoft, a Twitter, majd a Google, végül a TikTok nevű videomegosztó közösségi hálózat csatlakozott. A jelentés arra szólította fel a vállalatokat, hogy nyújtsanak több adatot a koronavírus-válság idején megjelent dezinformációk terjedésének alakulásáról, valamint számoljanak be részletesen az uniós országokban kifejtett, az álhírek és a gyűlöletbeszéd felszámolását célzó tevékenységük hatásáról.
Az EB 2016 májusában fogadott el önkéntes magatartási kódexet, mely kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről rendelkező uniós jogszabályt. Ez utóbbi bűncselekménnyé nyilvánította az erőszakra vagy gyűlöletre való uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származási vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.
Guterres: Túl sok hatalma van a közösségi médiát működtető cégeknek
António Guterres ENSZ-főtitkárt különösen aggasztja a közösségi médiát működtető cégek hatalma. Szerinte ki kell dolgozni olyan mechanizmusokat, amelyekkel szabályozhatók az olyan döntések mint például Donald Trump volt amerikai elnök Twitter-fiókjának letiltása.
„Nem hiszem, hogy élhetünk egy olyan világban, ahol túl sok hatalma van egy bizonyos számú vállalatnak. Azt kell mondanom, különösen aggaszt a már meglévő hatalmuk” – mondta Guterres újságírói kérdésre válaszolva. Az ENSZ-főtitkár szerint ki kell dolgozni olyan mechanizmust, amely egy szabályozási keret révén lehetővé teszi az ilyen döntések meghozatalát a törvényekkel összhangban.
Guterres aggodalmát fejezte ki a közösségi platformok által a hirdetőknek továbbított adatok mennyisége miatt, amelyek ugyancsak felhasználhatók az emberek magatartásának befolyásolására. Aggasztó szerinte az is, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ezeket az adatokat politikai indíttatásból használják fel a polgárok felletti ellenőrzés megszerzésére.
Jack Dorsey, a Twitter tulajdonosa január közepén megvédte a közösségi oldal döntését Trump fiókjának zárolásáról, de arra is figyelmeztetett, hogy ez veszélyes precedenst teremthet. Dorsey saját Twitter-oldalán közzétett üzenetében leszögezte, nem örül ugyan a döntésnek, de azt gondos mérlegelés után hozták meg.
A Twitter január elején határozatlan időre zárolta az akkor még hivatalban lévő Trump 89 millió követővel rendelkező, mintegy tizenkét éve működtetett fiókját, mondván, fennáll annak a veszélye, hogy további erőszakot szít, miután feltehetőleg üzenetei hatására tüntetők megrohamozták a Capitoliumot. Trumpot a Facebookról, a YouTube-ról és az Instagramról is letiltották hasonló okokból, majd a Twitch és a Snapchat is elérhetetlenné tette az oldalát. Korábban az Amazon távolította el alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parler közösségi oldalt. Trump cenzúrával vádolta a közösségi médiát.
