Nemzeti érdekekre épülő stratégiák

Kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát, s ezáltal mindkét ország ellenállóbbá vált a válságokkal és a veszélyekkel szemben – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerdán Budapesten, ahol

Adrijana Mesarović szerb gazdasági miniszterrel tárgyalt, majd a találkozót követő közös sajtóértekezleten stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország együttműködését és annak fejlesztését, és figyelmeztetett arra is, hogy napjainkban a világgazdaságban drámai változások mennek végbe, így ez most különösen fontos.

„Mi az új világgazdasági rend győztesei közé akarunk tartozni, és ebben komoly, érdemi segítséget jelent a magyar–szerb stratégiai gazdasági együttműködés” – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter, aki üdvözölte, hogy kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát, így mindkét fél ellenállóbbá vált a válságokkal és a veszélyekkel szemben. Kiemelte, mindkét ország gazdasági stratégiája a nemzeti érdekek érvényesítésére épül. „Nem ideológiai alapú, hanem a józan észt követő gazdaságpolitikát folytatunk, csak saját szemszögünkből vagyunk hajlandók az érdekeinkre tekinteni” – fogalmazott, majd jó hírnek nevezte, hogy gazdasági szempontból a magyar és a szerb stratégiai érdekek egybeesnek.

Leszögezte, sem magyar, sem szerb energiabiztonságról nem lehet beszélni a felek közötti stratégiai együttműködés nélkül, amelynek köszönhetően a két állam energiabiztonsága összehasonlíthatatlanul erősebb, mint külön-külön lenne. „Szerbia százszázalékosan megbízható tranzitország Magyarország földgázellátása szempontjából. Az idén naponta immár több mint húszmillió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Szerbián keresztül. A mai napig meghaladtuk az 5,2 milliárd köbmétert az idei esztendőben, ami már majdnem annyi, mint tavaly egész évben” – magyarázta, hozzátéve, Magyarország az elkövetkező időszakban a jelenleginél is nagyobb szerepet szán a Török Áramlat vezetéknek a földgázellátása tekintetében, és Szerbia szerepe ebben a jövőben is stratégiai lesz. Arról is tájékoztatott, hogy Magyarország jelenleg 90 millió köbméternyi földgázt tárol Szerbia számára, és ha szükség lesz rá a téli felkészüléshez, akkor a kormányzat kész további mennyiségeket is betárolni. Kitért arra is, hogy a közelmúltbeli turbulens események felértékelik a magyar és a szerb kőolajhálózat összekötéséről szóló korábbi megegyezést, amely alapján 310 kilométernyi új vezeték építését is tervezik.

Érintette a villamosenergia-ellátás terén folytatott együttműködést is, kiemelve, hogy folyik az új határkeresztező vezeték építésének előkészítése, és ez 2028-ra készül el, megduplázva a két ország közötti villamosáram-összeköttetés kapacitását. Üdvözölte, hogy decemberben megkezdi működését a Szerbiával és Szlovéniával megalapított regionális áramtőzsde, amely révén még nagyobb biztonságban lesz az érintett országok ellátása. A miniszter végül a szomszédos ország jól látható fejlődését is méltatta, és úgy vélekedett, hogy éppen erre a lendületre, frissességre, új energiára lenne szüksége az egyre gyengébb gazdasági teljesítményt felmutató Európai Uniónak, ezért a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát fel kell gyorsítani. Úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkánon Szerbia a kulcsország, így Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy még magyar uniós elnökség alatt megnyithassák a harmadik csatlakozási tárgyalási fejezetcsoportot, újabb nagy lépést téve afelé, hogy Szerbia végre az Európai Unió tagja legyen.