A magyar kormány a keddi ülésén a költségvetés előkészítéseként 21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten a Kormányinfón.
Gulyás Gergely hozzátette, a kormánypárti frakciók kérésére a kormány döntött arról, hogy az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről nemzeti konzultációt indít. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és bár látják, Brüsszelben „egyre nagyobb a hajlandóság” arra, hogy ott döntsenek ezekről, a kormány ezt nem fogadja el.
Hozzátette: a magyar választóknak van lehetőségük arra, hogy véleményt mondjanak – elsősorban a választásokon, két választás közötti időszakban pedig akár nemzeti konzultáció révén is –, milyen eszközökkel kell hatékonyabb, növekedést szolgáló gazdaságpolitikát elindítani.
Hangsúlyozta: a növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország törekedjen a gazdasági semlegességre, hogy ne csatlakozzon a kereskedelmi háborúkhoz, ne kövesse azokat a brüsszeli diktátumokat, amelyek Európát arról akarják meggyőzni, hogy üzletelni csak és kizárólag ideológiai alapon lehetséges. Mindenhonnan várjuk a befektetéseket, a Nyugattal és a Kelettel is kereskedünk – jelentette ki a miniszter, aki azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a magyar gazdaságban megjelenő technológiák a világ legjobbjai közé tartozzanak.
„Ha ez amerikai, akkor amerikai, ha német, akkor német, ha kínai, akkor pedig kínai” – tette hozzá.
Gulyás Gergely a kormány által elfogadott akcióterv legfontosabb céljának azt nevezte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő években 3 és 6 százalék között legyen, valamint hogy ez a növekedés a társadalom lehető legszélesebb rétegeit érintse, különösen a magyar családokat, a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat.
A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja: a kabinet törekszik arra, hogy kiszámítható, lehetőleg 3 éves bérmegállapodást kössenek a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, ami jelentős mértékű minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tesz lehetővé a magyar gazdaság céljaival összhangban. Emellett munkáshitelprogramot indítanak, valamint a gyermekek után járó személyijövedelemadó-kedvezményt megduplázzák, első alkalommal jövő év július elsejével 50 százalékkal emelik, majd további 50 százalékkal 2026 január elsejével.
A megfizethető lakhatással kapcsolatban közölte: bővítik a kollégiumi férőhelyeket elsősorban a felsőoktatási hallgatók számára, országosan fiataloknak szóló lakásprogramot hirdetnek meg, valamint vidéki otthonfelújítási programot indítanak. A kormány lehetővé teszi, hogy a Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százaléka átmenetileg lakásfelújításra is felhasználható legyen, valamint lehetségessé válik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló átmeneti lakáscélú felhasználása is – ismertette.
A munkáltató által adható lakhatási támogatásra is adókedvezményt biztosít a kormány, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó, eddig is létező, kedvezményes 5 százalékos áfakulcsot legalább 2026 végéig fenntartják, valamint 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafont fognak bevezetni. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már több alkalommal tárgyalt a bankokkal – jelezte.
A miniszter azt is elmondta: a kormány kis- és közepes vállalkozások érdekében meghirdeti a Demján Sándor tőkefinanszírozási programot. A kormány elindítja a kkv-k beruházásélénkítő támogatási programját, valamint a digitalizációt is forrásokkal támogatja. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében az éves kamatot 3,5 százalékra csökkentik, az Eximbank exportösztönző hitelprogramját újraindítják, valamint az Eximbank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében egy kifektetési program is kezdődik – ismertette.
A kkv-kat érintő európai uniós programokat és kifizetéseket a kormány felgyorsítja, illetve csökkenti a vállalkozások adminisztrációját, így például nő a kötelező könyvvizsgálati értékhatár, és a legkisebb cégek mentesülni fognak a kötelező könyvvizsgálat alól – közölte. Hangsúlyozta, a kkv-k a magyar gazdaság gerincét jelentik, a legtöbb munkahelyet ők biztosítják, ezért megerősítésük a bérek növeléséhez is jelentős mértékben hozzájárulhat. A miniszter összegzése szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak a bérek emelkedéséhez, a magyar gazdaság, ezen belül a kkv-k megerősítéséhez, a munkahelyek megvédéséhez, és ahhoz is, hogy a magyar gazdasági növekedés a régióban és az EU-ban is kiemelkedő legyen a következő években.
Kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a nemzeti konzultáción 11 kérdés lesz, amelyeket már a héten elkezdenek bejelenteni. November első felében érkeznek meg a konzultációs ívek, amelyek december 20-áig küldhetők vissza– ismertette.
Azt mondta: mindenkit arra kérnek, fontolja meg, hogy kitölti a nemzeti konzultációt, és mindenkinek megköszönik, aki ezt megteszi. Minden részvételi forma, ami a véleménynyilvánításra lehetőséget ad az embereknek, üdvözlendő – értékelt a miniszter.
Arról, hogy állnak a tárgyalások Brüsszellel a Magyarországra a migránsok be nem fogadása miatt kiszabott büntetések ügyében, elmondta: Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert hatalmazta fel a kormány a tárgyalásokra. Ezek Brüsszel miatt kissé nehézkesek, elsősorban azért, mert éppen „kormányváltás” van. Szeretnének minél előbb megállapodni, de még nem látszik, a bizottság erre miben hajlandó.
Nyitókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI)
