Közös felelősségünk a magyarok szabadságvágyának megőrzése, hogy az ne vesszen ki a következő generációkból sem, mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), a Rákóczi Szövetség Gloria Victis 1956-os emlékünnepségén.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy ’56-ban a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen.
A mai kor fiataljainak feladata, hogy megőrizzék és megerősítsék azt az Európát, amely a jelenben és a jövőben is a szuverén nemzetek erős közösségét jelenti, hangoztatta.
Értékelése szerint 1956 „a világon páratlan szabadságharc” volt, amelynek az élére a fiatal nemzedék állt.
„Ők semmi másra nem vágytak, mint tanulni, élni, boldogulni, ugyanazok a célok vezérelték őket, mint bennünket” – mondta a fiatalokból álló hallgatóság előtt. Hozzátette, hogy ma is sokan akarják megmondani, hogyan éljük, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mi elfogadott.
Megfogalmazása szerint egy rosszul értelmezett Európai Egyesült Államok próbálja átvenni az irányítást olyan területeken, amelyek nem közös uniós hatáskörbe tartoznak. Példaként említette a felsőoktatást, a migrációt és a családok ügyét.
Azt mondta, hogy 1956 hősei kiengedték a szabadság szellemét a palackból, hogy a következő nemzedékek fiataljai létrehozzák a múltjára, a hagyományaira büszke, demokratikus Magyarországot.
A Rákóczi Szövetség szervezésében a határon túlról érkezett fiatalokra utalva arra is kitért, hogy a magyar identitás megtartása – a tanulás mellett – a jövő kulcsa lehet.
A szervezet közleménye szerint az idén csaknem nyolcezer Kárpát-medencei középiskolás és egyetemista kapcsolódik be a Rákóczi Szövetség október 23-ai programjaiba lengyelországi társaival együtt. A legnagyobb és legemblematikusabb ezek közül a Gloria Victis 1956-os emlékünnepség, amelyen háromezer fiatal vesz részt, akik a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei középiskolákban és egyetemeken működő ifjúsági szervezeteinek képviseletében érkeznek a fővárosba.
Csepel teherautó a Műegyetemnél (Forrás: MTI)
Amint azt keddi számunkban olvashatták, Vajdaságból két autóbuszt indítottak, egyiket Topolyáról, amellyel a Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon 25 diákja, tanára és a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola 23 tanulója, pedagógusa utazott a rendezvényre. A másik autóbusz Szabadkáról indult, amellyel óbecsei és szabadkai középiskolások utaztak a háromnapos rendezvényre.
Délután a Műegyetemnél a fiatalok, a koszorúzást követően, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédjét hallgathatták meg.
– 1956 igazsága és legnagyobb tanulsága, hogy a szabadság megéri az árát, érdemes küzdeni érte – mondta a kancelláriaminiszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Gulyás Gergely emlékeztetett, az idén először úgy emlékezünk meg 1956-ról, hogy már több idő telt el az első szabad választások óta, mint amennyi a forradalomtól a rendszerváltoztatásig.
– Ezért a szabadságban felnövő nemzedékekben is fontos tudatosítani, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki – hangsúlyozta a miniszter.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, a Műegyetemtől a Bem térig tartó út a forradalom útja: 1956-ban ezen az úton „néhány perc alatt csaknem egy évtized rettegése vált semmivé”, a forradalmárok érezték, eljött az ideje, hogy „a lélek belső szabadságának erejével a külső szabadságot is kiharcolják”, mert szabad polgárok akartak lenni egy szabad hazában.
Mindaz, ami 1956-ban a Műegyetemről kiindulva történt, nemcsak a világ folyását változtatta meg, de újra összekapcsolta a 20. század diktatúrái által széttört nemzetet – tette hozzá.
– De a forradalmárok nem győzhettek, és a magyarok cserbenhagyásáért, ahogy John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok egykori elnöke fogalmazott, az egész amerikai nemzetet terheli a felelősség, sőt talán az egész világot – mondta a miniszter.
A Nyugat akkori árulása pedig visszatükröződik a mindennapokban. Mert akiket akkor nem zavart a magyarok rabsága, azokat most zavarja a szabadsága. Akiket akkor nem zavart, hogy kényszerű szovjet függőségbe taszították az országot, azokat most zavarja a függetlensége. Akiket akkor nem zavart a diktatúra hazaáruló bábkormánya, most zavaró Magyarország demokratikusan megválasztott kormánya. Akik akkoriban néhány évtized alatt megszerették Kádár Jánost, azok most a szuverenitás megőrzéséért harcoló kormányt tekintik kiiktatandó ellenségnek. Akiknek 80 éve semmit nem kellett tenniük a szabadságért, azok meg merik kérdőjelezni a demokratikus meggyőződését azoknak, akik egy diktatúra időszakában is a szabadság zászlaját emelték magasba – mutatott rá Gulyás Gergely.
A miniszter kiemelte, a magyar szabadságért zajló küzdelem még nem ért véget, újra és újra ki kell állni a szabadságunkért, mindennapi küzdelmeinkben pedig 1956. hőseinek példája adjon erőt mindnyájunknak.
Charaf Hassan, a BME rektora azt hangoztatta, büszkék lehetnek arra, hogy habár a világon több ezer egyetemen képeznek mérnököket, de kevés olyan felsőoktatási intézmény vállalt volna ilyen meghatározó szerepet egy egész nemzet történelmét tekintve, mint a Műegyetem 1956-ban.
A rendezvényen bemutatták A forradalom hajnala a Műegyetemen című, a Miniszterelnökség támogatásával készült animációs filmet.
Az esemény után hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre, ahol Kövér László házelnök beszédjét hallgathatták meg a jelenlévők. Erről az eseményről a korai lapzárta miatt már nem tudósíthattunk.
A korábban bejelentettek szerint a Bem téri koszorúzáson a Magyar Nemzeti Tanács koszorúját Rigó Pál Zsófia alelnök és Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja helyezte el.
Nyitókép: Gulyás Gergely beszédet tart a Műegyetemen (Forrás: MTI)
