A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind megmaradjanak a szülőföldjükön – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghallgatásán mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, ami természetes, miután a sors úgy hozta, hogy Magyarország határai mára nem esnek egybe a nemzet határaival.
„És ebben a helyzetben a magyar külpolitikának az a kutya kötelessége, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a határainkon túl élő nemzeti közösségeink mind, egytől egyig meg tudjanak maradni a szülőföldjükön” – szögezte le.
Majd kiemelte, hogy ez három dolgot jelent: a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, annak a biztosítását, hogy akadálytalan legyen a kapcsolattartás a külhoni közösségek és az anyaország között, illetve a határon túli magyarok folyamatos gazdasági megerősítését.
„Ezért is teszünk sok-sok erőfeszítést annak érdekében, hogy a szomszédos országokkal a kapcsolataink egyre jobbak legyenek, mivel én azt látom, hogy a lakóhely szerinti országgal való kapcsolat minősége alapvetően meghatározza a magyar nemzeti közösség életkörülményeit” – tudatta.
„Összességében azt mondhatom, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolataink az idén most jobbak, mint az esztendő elején voltak” – tette hozzá.
„Egyesével ez nem mondható el mindegyikről sajnos, de összességében én azt gondolom, hogy ez egy reális helyzetértékelés” – folytatta.
SZERBIÁBAN A LEGJOBB A HELYZET
Szijjártó Péter ezután arról számolt be, hogy az idén az év végéig a kormány 61.303 vállalkozást támogatott annak érdekében, hogy a szomszédos államok magyarlakta területein beruházások jöjjenek létre. Ez a program 2014 óta körülbelül 222,1 milliárd forint költségvetési forrás felhasználását jelentette, amely nyomán 431,6 milliárd forintnyi beruházás valósult és valósul meg.
Ennek kapcsán „win-win-win szituációt” emlegetett, aláhúzva, hogy ezek a beruházások Magyarország, a magyar nemzeti közösségek és az adott ország érdekeit is szolgálják.
„A Vajdaság területén az esztendő végéig összességében 2014 óta 15.332 pályázatot fogunk támogatni és támogattunk (...) Kárpátalján ez a szám 34.466 lesz. Erdélyben 6084, Felvidéken 3837, a Muravidéken 671, a Drávaszögben pedig 913” – sorolta.
Majd rátért az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartás kérdésére, és meghatározó lépésnek nevezte a szomszédos országok csatlakozását a schengeni övezethez, illetve üdvözölte, hogy 2010 óta már harmincöt új határátkelőhelyet adtak át, közöttük több hidat is, 2026-ig pedig további tíz nyílik.
A miniszter rámutatott, hogy a Magyarország és Szerbia közötti határszakaszon a legfontosabb feladat a mai méltatlan állapotok megszüntetése, ezért a cél Európa legnagyobb és legmodernebb átkelőjének megépítése. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok közül a legtöbb jogot, a legtisztességesebb eljárást és hozzáállást a vajdasági magyarság kapja a szerb kormánytól.
Végül érintette a határon túli magyarok számára elérhető széles körű ösztöndíjprogramokat is, továbbá aláhúzta, hogy a külföldi magyar emlékek megőrzésére, kulturális programokra az elmúlt években több száz millió forint támogatást biztosított a kormány.
AZ UKRÁN ÉS A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNY
A kormány az eddigiekben minden szükséges lépést megtett a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében, és ezután is azért dolgozik, hogy az ne legyen semmilyen negatív hatással a magyar kisebbségi jogokra – jelentette ki a meghallgatáson Szijjártó Péter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén a kérdés kapcsán először is a rossz ukrajnai tapasztalatokról számolt be, felidézvén, hogy a szomszédos országban 2015-től kezdve jelentősen csorbították a magyar nemzeti közösség anyanyelvhasználathoz fűződő jogait, s az ügy máig sincs megoldva.
„És Szlovákia esetében is hallunk híreket a nyelvtörvény módosításáról, ezért már idejekorán elkezdtük az erről szóló szakmai konzultációkat” – húzta alá.
Tudatta, hogy ő maga is folyamatos kapcsolatban van szlovák kollégájával, Juraj Blanárral sok témát illetően, így ezt is. „Arról tájékoztatott, hogy ezen új nyelvjogi szabályozásnak az oka és célja sehogy sem üti a kisebbségi nyelvek képviseletét, illetve használatát (...) Tehát nem a kisebbségi nyelvek miatt kezdődött ez a gondolkodás, és nem a kisebbségi nyelvekre irányul” – mondta.
Majd hozzátette, hogy hivatali partnere azt közölte, hogy a szlovák nyelvet akarják megóvni azon külső behatásoktól, amelyek az egyre gyorsabb információáramlást lehetővé tevő világ jellegéből fakadnak.
„Ha ez a cél, az megnyugtató. De ugye általában nem a célok, hanem a kivitelezés szokta meghatározni a végeredményt, és ezért abban maradtunk, hogy folyamatosan konzultálni fogunk a törvényjavaslat előrehaladása során, nehogy véletlenül olyan aspektus kerüljön bele a törvénybe, amely adott esetben a magyar nyelv használatára negatív hatással bírna” – szögezte le.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a törvényjavaslat kidolgozásáért a szlovák kulturális minisztérium felel, amelynek irányítójával nemrég egyeztetett a magyar közösség egyik politikai vezetője, „és egyértelmű elköteleződést tapasztalt abban az irányba, hogy nem a magyar nyelv háttérbe szorítása a cél”.
Megjegyezte, hogy a szlovák kormánynak magyar nemzetiségű kisebbségi biztosa van, Horony Ákos, ő is folyamatosan konzultál a kulturális tárcával, s vele is folyamatos a kapcsolattartás a pozsonyi magyar nagykövetség részéről.
„Így én azt gondolom, hogy minden olyan lépést, ami ahhoz volt eddig szükséges, hogy képben legyünk, hogy elkerüljük a negatív konzekvenciákat, azt megtettük. És ezután is megteszünk minden ilyen lépést természetesen” – emelte ki a magyar külügyminiszter.
Nyitókép: Szijjártó Péter (Fotó: MTI)
