Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett 22. Szabadkai Nyári Akadémia előadója volt egyebek közt Fülöp Márta pszichológus, aki Motiváló iskola címmel a motivációs helyzetekről, eszközökről, módszerekről, folyamatokról tartott előadást. Erről a kérdéskörről Fülöp Mártával az előadást követően beszélgettünk:
– A gyerekeknek van egy veleszületett érdeklődésük, kíváncsiságuk. Egészen kicsi gyerekeknél megfigyelhetjük azt, hogy a saját érdeklődésüktől vezérelve egy-egy tárggyal hosszan eljátszanak. A szülő ebben úgy motiválhatja, hogy olyan tárgyakat helyez a közelébe, amelyek ezt a fajta érdeklődést és kíváncsiságot felkeltik, mert amíg új dolgokkal foglalkoznak, közben tanulnak is. Később, amikor a gyerek pedagógiai intézménybe kerül, lényeges szerepe jut a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt. Fontos a gyermekét vagy tanítványát rávezetnie arra, hogy a tanulás örömforrást, a teljesítmény örömet jelent. Azt tapasztalom ugyanis, hogy a szülők és a pedagógusok körében gyakori téma a gyerekek túlterheltsége. Márpedig akkor érezzük magunkat túlterheltnek, ha azzal kell foglalkoznunk, ami számunkra teher és semmilyen kihívást sem jelent. Ha a motiválásról van szó, szinte képtelenség általános szabályokat mondani, hiszen a tanulók esetében is egyéniségekről beszélünk. A pedagógus azért van nehéz helyzetben, mert akár harminc különböző diákkal is egyszerre foglalkozik. Egyeseknek az a jó, ha magasak az elvárások, és azt érzik, keményen kell dolgozniuk, másoknak pedig az, ha a saját tempójuk szerint fejlődhetnek. Egyesek a tesztek, a dolgozatok, a felelések alkalmával tudnak igazán jól kibontakozni, mások pedig nyugodtabb helyzetekben, viszont meg kell tanulniuk mindkét helyzetben maximálisan teljesíteni. Fontosnak tartom, hogy a pedagógusok ezzel tisztában legyenek, és az észrevételüket akár el is mondják a diákoknak, mert akkor ők ezt tudatosíthatják önmagukban. Fontos, hogy a diáknak legyen rátekintése arra, hogy mely helyzetben hogyan érzi magát, de fontos ezeket szabályozni is, mert az életben nem tudjuk elkerülni a különböző helyzeteket. Ha például izgulósak vagyunk, akkor is kerülünk feszültebb szituációba. Ha nyomás alatt teljesítünk jól, akkor is előfordul, hogy monoton, unalmas feladatokat kell elvégeznünk. A pedagógusnak tehát sok motivációs rendszerrel kell dolgoznia, ezeket váltogatnia, ugyanakkor nem érdemes alábecsülni az ún. külső jutalmak jelentőségét sem. Ez felnőttkorban lehet a fizetés, mert még a szakmaszeretetből végzett munka esetében is számos feladatot azért végzünk el, mert különben nem kapnánk meg a fizetésünket. A tanulóknál jól működik az, ha a szülők, nagyszülők, ajándékokkal jutalmazzák az év végi ötöst. A lényeg egyébként is az, hogy mire a diák odáig eljutott, tudással gyarapodott, mert csak a tanulás árán kaphatta meg az ötöst. Ez végül is dupla nyereség – fejtette ki Fülöp Márta, aki a pályája során értékes tapasztalatokat szerzett szerte a világban.
– Gyermekeimmel éltem Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is. Oktatási kérdésekről csak nagyon általánosítva beszélhetek. Az elvárásokat illetően Európa úgymond középen helyezkedik el. Kelet-Ázsiában magasak a mércék. A gyerekek ezeket jól veszik, természetesnek és hasznosnak tartják. Amerikában alacsonyabbak az elvárások, azt hangsúlyozzák, hogy a diákéveket élvezzék és örüljenek neki. Aminek ez jót tesz, az a felfedezés egyfajta lehetősége és szabadsága – hallottuk Fülöp Mártától.
