Mint már beszámoltunk róla, túljelentkezés van a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban, a képzőművészeti tagozaton, viszont lényegesen kevesebben jelentkeztek az újvidéki Bogdan Šuput Képzőművészeti Középiskolába, ahol grafikus dizájner-technikus szakon van magyar nyelvű osztály. A felvételi vizsga ma, pénteken, szombaton és vasárnap lesz rajzolásból, festészetből és szobrászatból.
Szenti Lilla
Jó hír, hogy aki leteszi a felvételi vizsgát, de nem jut be képzőművészeti szakra például a Bolyai gimnáziumba, mert nincs hely, annak érvényes a sikeres felvételije, és beiratkozhat az újvidéki Bogdan Šuput Képzőművészeti Középiskolába. Az ottani feltételekről beszélgetek Szenti Lillával, aki képzőművészetet tanít nemcsak az újvidéki képzőművészeti középiskolában, hanem a helybeli Svetozar Marković Gimnáziumban is.
Miben látja előnyét annak, hogy a képzőművészeti érdeklődésű fiatalok gimnázium helyett képzőművészeti középiskolában tanuljanak?
– Véleményem szerint a képzőművészeti érdeklődésű fiatal a képzőművészeti középiskolában rögtön ki tudja bontakoztatni a tehetségét, és a szaktanárok segítségével elindul azon az úton, amely érdekli. Természetesen úgy is megoldható, ha valaki gimnazista és különórákat vesz, de a képzőművészeti középiskolába iratkozás jobb változat, mert ott mindennap találkozik a szaktanárokkal és a képzőművészettel, tehát intenzívebben érik művészeti ingerek.
A diákok konkrét feladatokon keresztül tudnak fejlődni. Művészek tanítják a tantárgyakat, akik saját tapasztalataikat mindig átadják, a diákok pedig kérdezhetnek tőlük. Együtt látogatjuk a fiatalokkal a kiállításokat. Buzdítom őket, pályázzák meg az ösztöndíjakat, éljenek a (csoport)kiállítási lehetőségekkel.
Engem szép emlékek fűznek ehhez az iskolához, mert itt fejeztem be a képzőművészeti technikus szakot magyar nyelven 2007-ben. A mi generációnk járt az első magyar tagozatra.
Hajzler Gabriella grafika- és rajztanárnő tanított, rajta kívül az ősszel induló csoportnak a szülési szabadság után tanítja majd Erős Bunyik Lili tanárnő a festészeti technológiák és a falfestészet tantárgyat, Acsai Györgyi művészettörténetet és formaelméletet, Limburger Laura pedig fotót és multimédiát.
Limburger Laura
Milyenek a tanulási feltételek és a légkör az iskolában?
– Családias légkörben dolgozunk, és gondolom, jó a tanár-diák viszony. A tanárok/művészek mindenkivel tudnak foglalkozni. Harmadikban 7, másodikban 6 diák van. Elsőben és negyedikben nem tanítok. Most is 7-8 jelentkezőre számítunk…
Magyar nyelven tanulhatnak a diákok a grafikus dizájner-technikus szakon, szerb nyelven is van ez a szak, valamint képzőművészeti technikus, enteriőr (belső) tervezés, csomagtervező és textilszak. Minden évben 6 osztály nyílik, mindegyikbe maximum 20 gyereket vesznek/vennének föl, ha lenne jelentkező. A szerb tagozaton megfelezik a 20 diákból álló osztályt A és B csoportban dolgoznak velük.
Hat teremben festünk és rajzolunk, ezenkívül van grafikai présünk, fényképészeti műhelyünk, a grafikai tervezők pedig számítógépekkel ellátott tantermeket használnak. Nagyon jó, hogy a falfestészeti órákhoz, amelyeken a tanulók mozaikot, vitrázst készítenek, van anyag, felszerelés és védőfelszerelés is.
Milyen általános tantárgyakat tanulnak a diákok?
– Az első egy-két évben vannak általános tantárgyak, mint a gimnáziumban, például 2 évig matematika, 1 évig pedig földrajz, biológia, fizika, kémia és zene. Második után azonban szaporodnak a szaktantárgyak: elsőben rajzórából van a legtöbb, utána következik a festészet, a festészeti technológiák, a falfestészeti technológia…
Honnan érkeznek a tanulók?
– A diákjaink általában újvidékiek, temeriniek, a harmadik osztályban van egy nagybecskereki lány. Hetente váltunk, hol délelőtt, hol délután van tanítás, reggelt 8.15-kor kezdünk. A délutáni váltás alkalmazkodik a tanárok igényeihez, akik általában több iskolában tanítanak. A városban sok buszjárat van.
Topolyai származású. Hogyan találta fel magát Újvidéken?
– Középiskolás korom óta Újvidéken élek, előbb kollégiumban, aztán albérletben laktam. A kollégiumba általában a négyes tanulók is bekerülnek. Megértem a szülőket, akik általában aggódnak amiatt, hogy mi fog történni a gyerekükkel a nagyvárosban. El kell azonban mondanom: a tanárok is segítőkészek, az osztályok is kicsik, mindenki segít mindenkinek. Én soha nem éreztem magam elveszettnek a városban, esetleg csak az első napokban, amíg még nem ismertem senkit. Kihívás volt Szabadka helyett ide jönni tanulni, de nem bántam meg.
A háromnapos felvételi vizsga nem nehéz. Az elsőn rajzolnak, a másodikon festenek, a harmadikon pedig szobrászkodnak. Csendéletet rajzolnak ceruzával (a középiskolában az órákon szénnel fognak rajzolni), temperával pedig festenek, ügyelve a kompozícióra, színre, nagyságra, arányokra. A szobrászati felvételin több irányból lefényképezett krumplit, paprikát vagy más zöldségfélét kell térben ábrázolniuk, agyagból megformálniuk. A jelentkezők munkájának elbírálásakor a tanárok figyelembe veszik, hogy az illető látja-e, mi a sötétebb, mi a világosabb, mi van előrébb, és mi van hátrébb, a színhasználat megközelíti-e a realisztikus színeket. Tehát a felvételizőnek alapdolgokat kell tudnia megkülönböztetni.
