Az Országos Oktatási Tanács keddi ülésén részt vett Srđan Verbić, az új oktatási miniszter is. Egyebek között kijelentette, a minisztérium a jövőben kibővített kollégiumi üléseket tart, amelyeken a nemzeti tanácsok képviselői is részt vesznek, hogy minden aktuális kérdésről értesüljenek, még előkészítés közben megismerkedjenek a készülő törvényekkel, stratégiákkal. Bejelentette: visszavonta a parlamenti procedúrából a tankönyvekről szóló törvény javaslatát, és leállít minden olyan előkészületben levő törvényt, amely nem valós adatokon alapul, illetve nem eléggé átlátható. – Ez a kijelentése, hogy a jövőben a döntések konkrét felmérések eredményei, valós adatok alapján születnek, a természettudományi beállítottságú szakemberre vall, hisz fizikus – hallottuk Soós Edittől, az Országos Oktatási Tanács tagjától. Mint mondta, a miniszter nem találja elég konkrétnak a 2020-ig szóló oktatásfejlesztési stratégia megvalósítására vonatkozó akciótervet, ezért néhány törvényjavaslattal egyetemben ezt is visszautalja további kidolgozásra, átdolgozásra. Srđan Verbić fontosnak tartja, hogy az iskolákban teret nyerjenek, a mindennapok részévé váljanak az Országos Oktatási Tanácsnak az információs és kommunikációs technológiának az oktatásban való alkalmazására vonatkozó irányelvei, mert ha valami előreviheti az oktatást, akkor az a technológia.
– A miniszter már többször volt jelen az Országos Nemzeti Tanács ülésén, amikor az általános iskolai záróvizsgáról volt szó. Egy kicsit más típusú elvárásaink lehetnek az irányába – mint a jogász vagy egyetemi tanár elődeivel szemben – , és abban bízunk, hogy kicsit másképp lesz, mint az eddigiek során, épp abból kiindulva, hogy a közoktatással kapcsolatban határozott ismeretei, tapasztalatai vannak. Pontosan tudja, hogy egy általános iskola mire készít fel, részt vett a nyolcadikosok záróvizsgájának az idén megvalósuló formájának a kidolgozásában (mint tudjuk, 5 tantárgyat felölelő kombinált teszt is társul az anyanyelvi és matematikai teszthez) – hallottuk Soós Edittől.
Az első sajtóhírek a keddi üléssel kapcsolatban arról szóltak, hogy az Országos Oktatási Tanács is támogatja, hogy az egészségügyi középiskolákban heti három óra legyen anyanyelvből, de ahhoz, hogy meghozza az erre vonatkozó döntését, az oktatási minisztériumnak hivatalosan is kérnie kell ezt a testülettől. Ezzel a problémával kapcsolatban Soós Edit a következőket mondta:
– Még 2002-ben európai uniós anyagi támogatással kísérleti programok indultak minden egyes oktatási területen, a három- és négyéves szakokon. Tíz-tizenkét iskola lett kijelölve, ahol e kísérleti programok alapján folyt az egyes szakokon az oktatás. Ezek a tantervek és programok úgy lettek kialakítva, hogy elsősorban nem a továbbtanulást, hanem az elhelyezkedést, a naprakész szakmai tudást célozták meg. A régi tantervekhez viszonyítva nagyobb százalékban voltak szaktantárgyak és kisebb százalékban általános tantárgyak. A nemzeti minimum négy kötelező tantárgyat ölelt magába, ezek az anyanyelv, a matematika, az idegen nyelv és a testnevelés. Ez a négy tantárgy jelen volt minden egyes profilnál mind a harmadik, mind a negyedik fokozaton, a többi általános tantárgy pedig a szakma, az oktatási profil függvényében alakult. Az egészségügyi szakirány esetében több volt a kémia, biológia, egy műszaki profil esetében pedig több volt például a fizika. Túl hosszú ideig tartottak ezek a kísérleti jellegű képzések, a törvények közben változtak, és a törvény határozza meg az arányát ezeknek az általános tantárgyaknak és a szaktantárgyaknak. Másrészt pedig ezeknek a kísérleti programoknak, a tanterveknek a kiértékelése során az iskolák az olyan alapozó szaktantárgyak óraszámát kicsinek találták, mint amilyen az anyanyelv. A kísérleti osztályokban ugyanis mind az anyanyelv, mind a nemzeti minimumként meghatározott fent említett másik három tantárgy heti két órával ment, a nem kísérleti osztályokban pedig heti hárommal. Most, amikor a kísérleti programoknak a rendszerbe való átvezetése történik, figyelembe veszik azokat a javaslatokat, amelyek a kísérleti programok lefolytatására kijelölt iskolákból származnak, tehát ezt is, hogy kevés a heti két anyanyelvóra. Tehát minden egyes oktatási profilnál, programnál, amely átvezetése a rendszerbe megtörtént, vissza lett állítva az anyanyelv oktatása heti három órára. Egyébként, valószínűleg a minisztérium nem kellő odafigyelése miatt történt meg, hogy a történelem és a földrajz teljesen törlődött a szakközépiskolákból, és most, amikor a kísérleti programokból intézményesített, egész Szerbiára vonatkozó programok, tantervek lesznek, megjelenik a történelem és a földrajz is minden oktatási profilnál. Annál is inkább, mert épp azt a céljukat nem érték el ezek a kísérleti oktatási profilok, ami miatt létre lettek hozva: a munkába állást. Mivel a gazdasági körülmények ilyenek, az ipar nem működik, a negyedik fokozatot végzett diákok 50, bizonyos profiloknál 70-80 százaléka is továbbtanul. Ezért az általános tantárgyak fontosabbá válnak számukra – szögezte le Soós Edit. Az Országos Oktatási Tanács keddi ülésén az elektrotechnikus, turisztikai technikus és az egészségügy és szociális védelem hat profiljáról volt szó, megfogalmazódott egy olyan elvárás, hogy az alapozó szaktantárgyak, tehát a biológia, kémia, fizika is maradjanak meg az eddigi óraszámmal. – Miután a jelenlegi törvény szerint a heti óraszám 45 százaléka lehet általános tantárgy, elég nehéz beépíteni mindent, a biológiát, kémiát, a kötelező matematikát, az idegen nyelvet, három óra anyanyelvet meg a testnevelést, ezért az alapozó tantárgyak a biológia, kémia rovására lettek beépítve. Mint említettem, a folyamatos kiértékelés során össze lett hasonlítva a kísérleti program szerint tanuló diákok előmenetele és a klasszikus program szerint tanulóké, és a kísérleti programnál az anyanyelv szakos tanárok úgy találták, nem tudják biztosítani heti két órában azt a tudást, amely az elvárás volna. Az Országos Oktatási Tanács véleménye mindig is az volt, hogy az anyanyelv fontos, mindennek az alapja, és azoknál a profiloknál, amelyeknél a kísérleti programoknak a rendszerbe helyezéséről döntött, visszaállította kezdetektől fogva a heti három anyanyelvi órát szeptembertől. Egyébként még kilenc oktatási profil tanterve vár elfogadásra. A tanács tagjai először téves tantervet kaptak az egészségügyi profilok esetében, utólag kapták kézhez a jó tantervet, ezért a keddi ülésén nem döntöttek, de általában véve, elvben a támogatásáról biztosították ezeket az egészségügyi profiloknak az új tantervét, programját. Ezek az egészségügyi profilok egy uniós szabályzás – melynek Szerbia is aláírója – szerint kell hogy működjenek, tehát Szerbia EU-s csatlakozása magával hozza majd, hogy ezeknek az egészségügyi szakoknak az egységesítését, hogy Európa-szerte elfogadják a nálunk szerzett diplomát, és ez akkor történhet meg, ha egységes keret szerint történik az oktatás – hallottuk Soós Edittől.
Mint megtudtuk tőle, 10 általános tantárgyra léteznek már azok az alap-, közép- és magas fokú tudásszintek, amelyek a középiskola (gimnázium és szakközépiskola) elvégzése során a diákoknak el kell érniük. A programokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye mindenki számára az élethosszig tartó tanulást, és ennek előfeltétele, hogy minden tantárgyból, minden tudományágból bár a legalacsonyabb szintű tudással rendelkezzen. Tehát fizikából, kémiából, földrajzból stb. megszerezze azt az alapszintű tudást, amelyre építhet, ha a továbbiakban váltani akar szakot, szakterületet. Folyamatban van a záróvizsga, érettségi vizsga kidolgozása.
Aki szakközépiskolába jár, az szakmai érettségit fog tenni, és ez lehetővé teszi a saját szakterületén való továbbtanulás lehetőségét, anélkül, hogy általános érettségit tenne. Ha váltani akar, akkor kell általános érettségit is tennie, mint a gimnáziumban teszik. Aki pl. úgy gondolja, hogy az egészségügyi profil elvégzése után angol szakos tanári szakra akar menni, akkor le kell tennie az általános érettségit, tehát átjárható lesz a rendszer, csak teljesíteni kell bizonyos feltételeket. Erre szolgálnak a választható tantárgyak ezekben a megreformált programok alapján működő szakközépiskolákban – hangsúlyozta Soós Edit.
Közélet/Oktatás