Miután 2009-ben a jelenleg is érvényes tankönyvtörvénnyel megszüntették a Tankönyvkiadó Intézet monopóliumát, a tankönyvkiadás területén kialakult liberális helyzet oda vezetett, hogy a tankönyvek többet nem a tanulók igényeit tartják szem előtt, hanem az iskolák és a tanárok érdekeit szolgálják ki. Anyagi vetületet kapott a tankönyvkiadás – emelte ki Zorana Lužanin, az oktatási miniszter segédje a közvitán levő új tankönyvtörvény-tervezet kapcsán adott interjúja során.
– Mivel egy teljesen új törvényről van szó, a korábbi törvényelőírások 90 százalékban változnak. Számos gonddal szembesültünk az elmúlt években, így a törvénytervezet alapvető célja, hogy minden diák számára elérhetők legyenek a minőségi tankönyvek. Az elmúlt időszakban talán a legnagyobb gondunk a tankönyvek hozzáférhetőségével volt. Egyrészt a szakiskolák nehezen tudtak a szaktantárgyakhoz szükséges tankönyvekhez jutni, hiszen kis példányszámú kiadványoknak számítanak bizonyos kritériumok alapján, így a kiadók sem érdeklődtek ezek a szaktankönyvek kiadása iránt. A nemzeti kisebbségek nyelvén kiadott tankönyvek is hátrányos helyzetben voltak. Szerbiában jelenleg nyolc nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Ezen a területen már abból is gondok adódtak, hogy a nemzeti kisebbségek lélekszámuk alapján is különböznek. A magyar, albán és a bosnyák kisebbség számít a legnagyobbnak, ahol a tankönyvgondok rendezése teljesen más természetű, mint a kisebb kisebbségek esetében, mint amilyen a horvát, ruszin, bolgár vagy román kisebbség. A fogyatékkal élő diákok esetében pedig egy harmadik jellegű problémával is meg kellett küzdenünk. Ezekben az esetekben alacsony érdeklődés mutatkozott a tankönyvkiadók részéről, a szerb nyelvű alaptantárgyaknál pedig a tankönyvek tömeggyártásával kellett megküzdenünk. Piacorientáltság jelent meg a tankönyvkiadásban. A közérdeket szolgáló tankönyvkiadás azonban nem lehet piacorientált.
Ezekre a felsorolt gondokra jelent megoldás az, hogy a tankönyvek megválasztására a törvénytervezet szerint négyévenként írják majd ki a versenypályázatot?
– Igen. Eddig a kis példányszámú kiadványokat négy kategóriában kezeltük. A kisebbségek esetében csak a nagyobb nemzeti kisebbségekre vonatkozóan kaptunk a tankönyvkiadóktól javaslatot, vagyis magyar, bosnyák, albán, és szlovák nyelvre. A többi nyelvvel a Tankönyvkiadó Intézeten kívül senki nem foglalkozott. Most a törvénytervezet szerint a tankönyveket négyéves időtartamra hagyják jóvá. Ez a meghatározás több gondot is rendez majd, egyrészt foglalkozik majd a tantárgyakon belül használatos tankönyvekkel, munkafüzetekkel, feladatgyűjteményekkel, hiszen most teljes káosz uralkodik, hogy egy tantárgyon belül hány munkakönyvre van szükség. Másrészről pedig most a tankönyvkiadók kéziratot nyújtanak be az oktatási minisztériumhoz, amit megtehetnek a kisebbség nyelvén is. Sajnos megtörténhet, hogy bizonyos kisebbség esetében senki sem nyújt be tankönyvjavaslatot, ilyenkor azok az iskolák, ahol az adott kisebbség nyelvén folyik az oktatás, a szerb nyelvű katalógusból válogathatnak, ahol egy tantárgyra legfeljebb 6 tankönyv szerepelhet. A pozitív elbírálásban részesült tankönyvek ugyanis a Tankönyvkatalógusba kerülnek, amennyiben az adott generáció diákjainak legalább 15 százalékát felkaroló iskolák is jóvá hagyták őket. A kiválasztott tankönyv kiadója köteles a tankönyvét az adott kisebbség nyelvére lefordítani. Ugyanez a helyzet a fogyatékkal élő diákok esetében is.
Előfordulhat, hogy ilyen szabályozás mellett a nagy iskolák fogják majd befolyásolni a tankönyvek megválasztását?
– Egyáltalán nem. A nagy iskolákban is ugyanolyan a tankönyvmegosztottság, mint a kisebb iskolákban. Sőt, vannak olyan iskolák is, ahol ugyanabban a generációban a tanárok minden osztályban más tankönyvet használnak. Így várhatóan a nagy iskolákban lesz a legnagyobb gond a tankönyvek megválasztásakor, mert az új törvény szerint ugyanazt a tankönyvet kell használnia egy iskolán belül minden tanárnak az adott tantárgyhoz.
A törvénytervezet szerint a minisztérium meghatározza majd a tankönyvek maximális árát is. Nem szorítja ez majd ki a kisebb tankönyvkiadókat a versenypályázatból?
– Nem hiszem, hiszen a megválasztott tankönyvek kiadói függetlenül attól, hogy kicsik, vagy sem, meghatározott példányszámot kell hogy kinyomtassanak, így el tudják készíteni a pénzügyi kalkulációt négy évre. Ez mellett pedig a törvény szankcionálja majd a kiadók ajándékozási szándékát, illetve az ajándékok elfogadását is. Kéziratokhoz bármelyik iskola hozzá tud majd jutni, az értékelést is el tudják majd olvasni, így nem a kiadók kínálják majd fel a tankönyveiket, hanem az iskolák önállóan választhatnak a tankönyvek között. Ki kell emelnem azonban, hogy a szaktantárgyak esetében nem lesz tankönyv, hanem standardoknak megfelelő kézikönyvekből dolgoznak majd a tanulók, amelyek online elérhetők lesznek minden tanuló számára. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy azokból a tantárgyakból, amelyeknél évről évre adatfrissítésre van szükség, azt ezekben a kézikönyvekben a tanárok megtegyék.
Ez az elektronikus tankönyvek bevezetésének első lépése?
– Az elektronikus tankönyvekkel a törvénytervezet második szakasza foglalkozik. Sajnos a jelenlegi rendszerben a tankönyvek legkevésbé a diákokhoz szólnak. Mindenekelőtt a tanároknak és a szülőknek készültek. Ezért a törvénytervezet szerint minden tankönyvkiadó köteles a tankönyvhöz elektronikus formában olyan segédeszközt mellékelni, amely a tanulók önálló munkáját, a kreativitásukat fejleszti. Vagyis a számítógépet is bekapcsoljuk a tanulásba, hiszen ez már olyan generáció, amely már ily módon jut információkhoz. Ez az elektronikus tankönyvek irányában az első lépés, ami megkönnyíti a diákok helyzetét, nem lesz szükség külön feladatgyűjteményre, és könnyebbé válik majd az iskolatáska is.
Milyen újításokra lehet számítani az ingyen tankönyvek terén?
– Eddig a törvény nem foglalkozott ezzel a területtel, most külön szakasz szól az ingyen tankönyvekről. A nehéz anyagi helyzetben élő diákok kaphatnak majd ingyen tankönyvet a főtantárgyakból, erre külön eszközöket különítenek majd el az állami költségvetésből. Illetve külön pénzt fordítanak majd a kis példányszámú kiadványok nyomtatására is, így a kisebb nemzeti kisebbségek is egyenlő helyzetbe elkerülnek, illetve a szakiskolák tanulóit is támogatni tudjuk.
Az elsődleges tervezet szerint a nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanácsokra ruházták a tankönyvek megválasztásának jogát. Ez viszont módosult?
– Igen, módosult. Mivel a nemzeti kisebbségek esetében is követni lehet, mely tankönyveket alkalmazzák az iskolák. Ugyanaz az elv alapján történik majd a tankönyvek megválasztása, mint a többségi iskolák esetében. Azok a tankönyvek kerülnek a katalógusba, amelyeket a legtöbb tanár választ majd. Kezdeményezéssel fordultunk a külügyminisztériumhoz, hogy vegyük fel a kisebbségek anyaországainak oktatási minisztériumaival a kapcsolatot, hogy a tankönyvfordításokat ők is leellenőrizzék, és ily módon elkerülhetők az esetleges téves szakkifejezések a kisebbségek nyelvére lefordított tankönyvekben.
