Szerbiában is bevezették a duális szakképzést, amely már több európai országban is létezik, ilyen Németország, Ausztria és Svédország is, ám nálunk még kísérleti fázisban van. A lényege ennek a rendszernek, hogy egy adott szakmát abban a vállalatban tanuljon meg a tanuló, ahol majd nagy valószínűséggel alkalmazni fogják szakmai tudását, vagyis gyakorlatközpontú rendszerről van szó. A kettős oktatási rendszer jelentőségéről a napokban Aleksandar Vučić kormányfő beszélt, ám a gazdasági minisztérium, illetve az oktatási minisztérium ennek a rendszernek a kidolgozását még tavaly szeptemberben megkezdte.
Az oktatási minisztériumból kapott magyarázat szerint a kettős oktatási rendszer lényege, hogy követve az ipar igényeit, a szakmák oktatását az ipar igényeihez igazítsa. Németországban, Ausztriában és Svédországban ez a fajta oktatási rendszer kiváló eredményeket mutatott, ami alapján Malajziában, Szingapúrban és Indonéziában is beiktatták a kettős oktatási rendszert, a saját körülményeikhez és lehetőségeikhez, illetve az ott működő iparhoz idomítva azt. Az oktatási minisztérium Szerbiában is így tesz, vagyis nem fogja teljes egészében a már meglévő európai gyakorlatot átvenni.
– Szerbiában az oktatási rendszer természete miatt lehetetlen alkalmazni a más európai országokban kidolgozott rendszert, az ország gazdaságához és mentalitásához kell igazítani azt, és a törvényes keretet is meg kell hozzá teremteni. A szerbiai kettős oktatási rendszer kidolgozásában az oktatási minisztérium a műszaki együttműködésért felelős német szervezet, a GIZ támogatását élvezi, de együttműködik az osztrák KulturKontakttal és a svéd Swiss contacttal is. A tervek szerint új hároméves szakmák (ipari szerelő, lakatos, hegesztő, bádogos és villanyszerelő) megnyitására kerül sor néhány vállalatnak köszönhetően hét szerbiai középiskolában. A rendszer alapötlete, hogy az oktatást teljes mértékben összehangoljuk a gazdasággal, mégpedig úgy, hogy a tanulók a szakmai-műszaki ismereteket intenzív gyakorlatban tanulják meg abban a vállalatban, ahol később munkába állhatnak. Ily módon jelentős mértékben felgyorsul az ipar számára szükséges munkások szakképesítése egy adott munkafeladatra – emelték ki abban a minisztériumi tájékoztatóban, amelyet a kérdésünkre válaszként elküldtek. Hozzátették, ez úton nagyobb népszerűséget kapnak a hároméves szakközépiskolai szakok is. Az új szakok megnyitása az ipartól érkező igényektől függ majd, így már most tudni, hogy ehhez hasonló rendszert szeretnének alkalmazni majd a textiliparban és a mezőgazdaságban is.
A minisztérium kísérleti projektumában a kettős oktatási rendszerben lakatosok és hegesztők képzését a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskolában, a kraljevói Október 14 Gépészeti Iskolában, a kragujevaci Politechnikai Iskolában, a mladenovaci Műszaki Iskolában és az obrenovaci Műszaki Iskolában szervezték meg. Villanyszerelők képzésére pedig az újvidéki Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskolában és a lazarevaci Kolubara Műszaki iskolában került sor.
