Ma Belgrádban tüntetést tart a még sztrájkban álló két szakszervezet, a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója, illetve a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezete. Azokban a szerbiai iskolákban, ahol a tanárok és tanítók többsége a két említett szakszervezet tagja, és a mai tüntetés után nem sikerül az oktatási minisztériummal megállapodásra jutni, megtörténhet, hogy a diákok nem kapnak év végi osztályzatot, tudtuk meg Jasna Jankovićtól, a Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniója sajtófelelősétől.
Mára e két szakszervezet munkabeszüntetést hirdetett és a szakszervezeti tagok és szimpatizánsaik az oktatási minisztérium előtt adnak hangot elégedetlenségüknek.
– Négy hónappal ezelőtt arra számítottam, hogy a tanügyi dolgozók tüntetése végre pontot tesz az oktatásügy egyre mélyebbre való süllyedésére. Ma viszont pontosan négy hónapig tartó sikertelen tárgyalás után, amely során csak szimuláltuk a tárgyalásokat, valójában semmilyen előrelépés nem történt, és nagyon messze járunk minden elvárásunktól.
A sikertelen tárgyalásoknak oka lehet az is, hogy az oktatásügy nem egységesen vett részt a tüntetésben?
– A sikertelen tárgyalások okiról nagyon hosszasan beszélhetnénk. Arról, hogy mi vezetett idáig, hogy mi váltotta ki, hogy a tanügyi dolgozók nem értik mi történik körülöttük, illetve a szakszervezetekről és a munkájukról is beszélhetnénk, de azt gondolom, ezek számbavétele után is csak oda lyukadunk ki, hogy messze vagyunk attól, hogy javuljanak az oktatásügyben a körülmények.
Akkor mégis mit várnak a keddi tüntetéstől?
– Tudja, a sztrájk kezdete óta Srđan Verbić miniszter meg van arról győződve, hogy a szakszervezetek a saját jogaik érvényesítéséért tiltakoznak, aminek semmi köze nincs a tanügyi dolgozók körülményeinek javításához. A miniszternek fogalma sincs, milyen körülmények között dolgoznak a tanügyi dolgozók, mit csinálnak, és nem hajlandó elállni attól az elképzelésétől, ami szerint a tanárok és tanítók azért tartanak 30 perces tanórákat, mert nem kívánnak 45 perces órákat tartani. Az utcákra vonultunk szeptember 1-jén, majd október 22-én, december 22-én és ez lesz a negyedik alkalom, hogy az utcán tüntetünk ugyanazon tanév ideje alatt. Az már világossá vált a számunkra, hogy Verbić miniszterrel nem jutunk semmire a tárgyalásokkal. Ezért szükség van egy olyan személyre, aki gondját tudja viselni a tanügyi dolgozóknak, mert ismeri a helyzetüket. Illetve soha többé nem engedhetjük meg, hogy bárki, bármilyen módon sértegesse az oktatásügyben dolgozókat.
Ez azt jelenti, hogy követelik a miniszter leváltását?
– Igen. Ezúttal adjuk át az ő leváltásáról szóló igényünket is a kormányban.
Mit gondol, lesz majd aki figyelembe veszi ezt az igényüket?
– Erre nem tudok választ adni és kommentálni sem szeretném, de jó lenne, ha végre pontot tudnánk tenni az agóniánkra és már szerdától végre nem süllyedésben lenne a tanügy, hanem a problémák fölé tudnánk emelkedni.
Milyen következményekre lehet számítani, ha a négy hónapos sztrájk ellenére ma sem sikerül semmilyen megállapodásra jutni? Megtörténhet, hogy a diákok év végi osztályzatok nélkül maradnak?
– Megtörténhet. Sokfajta forgatókönyv felállítható, de egyik vége sem szerencsés. Négy hónap küzdelem után, a szerbiai hatalom továbbra is azt gondolja, hogy a tanügyi dolgozók el lettek kényeztetve, akiknek nem elég az ígéret, miszerint az anyagi helyzetük nem változik. És akiknek nem elég a fizetési osztályok bevezetéséről szóló ígéret sem, ami az oktatásügyi dolgozók társadalmi megbecsültségén javítana. Elkényeztetettnek tartanak minket, mert nem elégszünk meg azzal a szerződéssel, amit felkínálnak nekünk. Négy hónap után a kormány úgy mutat be minket, mint akik nem tudják, mit várnak az államvezetéstől. Zsarol minket. Éppen ezért, ha nem hallgat meg minket végre valaki, kitartunk a sztrájk mellett, vagyis nem lesznek szakkörök, versenyre való felkészítések, kisérettségire való felkészítések, nem veszünk részt a tantestületi üléseken, így év végi osztályzatok sem lesznek. Vagyis, ha négy hónap után is szemteleneknek tartanak minket és senkit nem érdekel, hogy a gyerekek milyen körülmények között tanulnak és milyen minőségű oktatásban részesülnek, hát legyen így. Ez az egyetlen megoldás – szögezte le Jasna Janković.
