Srđan Verbić oktatási miniszter szerint a középiskolai iratkozást össze kell hangolni a munkaerő-piaci igényekkel, így a minisztérium csökkenteni tervezi a népszerű szakokra iratkozók számát, hogy ezáltal nagyobb hangsúlyt kapjanak a szakközépiskolák. Mindezt a munkaadókkal együttműködve tervezi megtenni. A szakközépiskolák képviselői szerint ez azonban nem bírja rá a diákokat, hogy szakmát válasszanak maguknak.
– A korábbi évekhez képest csökkenteni fogjuk a középiskolákban a helyek számát, mivel az ország gazdaságilag már nem tudja elviselni, hogy a diákoknak olyan képesítést adunk, amire a munkaerőpiacnak nincs szüksége – emelte ki Srđan Verbić, aki ezúttal azt is bejelentette, hogy a négyéves középiskolákban való beiratkozásnál nagy valószínűséggel tudásküszöböt is megszabnak majd, ugyanakkor csökkentik majd a népszerű szakokon és iskolákban a lehetséges létszámot. Mint arra az oktatási miniszter rámutatott, ezekkel a lépésekkel a szakközépiskolákat szeretnék megerősíteni, egyúttal a középiskolai oktatást a munkaerőpiac igényeihez közelíteni. Verbić szerint ily módon javulna a gimnáziumokban az oktatás minősége, és többen iratkoznának szakközépiskolába.
– Az oktatásfejlesztési stratégiával összhangban a gimnáziumok munkájának minőségén szeretnénk javítani, valamint fontos a szakmai profilokra iratkozók számának növelése is. Vannak olyan iskoláink, amelyek túlságosan népszerűek, és évről évre nagy a túljelentkezés, más középiskolák viszont félig üres osztályokkal működnek. Egyes szakokat pedig el sem indítanak, mert nincs rájuk érdeklődő. Ezt többé nem engedhetjük meg. Egy gazdaságosabb rendszer kidolgozására van szükségünk, aminek segítségével minden osztályban sikerül betöltenünk a férőhelyeket, és minőségibb munkát végezhetnek a középiskolákban – emelte ki Verbić a Munkáltatók Uniójának képviselőivel tartott találkozó során.
Milorad Antić, a belgrádi Szakközépiskolák Fórumának elnöke arra mutatott rá, hogy a minisztérium ezzel a lépésével sem tudja majd arra ösztönözni a diákokat, hogy valamelyik szakközépiskolát válasszák.
– Az országban uralkodó gazdasági helyzetben az oktatást a munkaerőpiaccal összehangolni abszurdum. Amire talán nagyobb szükség lenne, az a hároméves szakmai képzések összevonása, hiszen több olyan szakképzés folyik, amelyek csupán kisebb mértékben térnek el egymástól, rokonszakmákról van szó. Másrészről pedig szükség lenne a tudásküszöb bevezetésére, nemcsak a gimnáziumokban, de a szakközépiskolákban is. Ily módon a diákok maguk törekednének arra, hogy bejussanak a kívánt középiskolába. Ma a kívánságlisták nem a diákok kívánságait tükrözik, hanem a legnagyobb arányban a szülőkét – emelte ki lapunknak Milorad Antić, aki azt is elmondta, egy 14-15 éves diák még nem elég érett, nincs elég tapasztalata ahhoz, hogy kiválassza, melyik szakma felelne meg neki a leginkább. Az iskolák megválasztásában sokszor a legnagyobb szerepet a barátok választása jelenti. Hozzátette: – Ha a diákok a szakok, illetve középiskola megválasztása előtt tanácsadáson vennének részt, vagy pszichológiai felmérésen esnének át, sokkal könnyebben tudnának dönteni. Így a diákok tanulási motiváltsága is nagyobb lenne. Ma viszont a középiskolai tanulók 8 százaléka osztályt ismétel. Ez nagyon magas arány – mondta a fórum elnöke.
Elemezve annak lehetőségét, miként lehetne a diákokat a szakközépiskolákba csábítani, rámutatott, csakis a rokonszakmák összevonása jelenti a megoldást.
– Tegyük fel, ha valaki péknek tanul, miért ne tanulna cukrásznak is. Vagy a kőműves miért nem tanulhatna ács szakmát is egyúttal. Ez két szakmát adna a diákok kezébe, vagyis ilyen nehéz gazdasági helyzetben, amilyenben az ország van, nagyobb munkalehetőséget nyújtana a fiataloknak. Mindenképpen olyan szakmák felé kell fordulnunk, amelyek jobb megélhetési lehetőséget biztosítanak. Ezeknek a szakmáknak a népszerűsítésében pedig nagy szerepet játszanak a médiumok is – taglalta Antić. – Ma sajnos nem lehet hegesztőt találni sehol. A kolubarai bányában azonban folyamatosan nyitott a pályázat, hegesztőt keresnek. De nincs képzett kőművesünk sem, sem keramikusunk. Olyanok foglalkoznak ezekkel a szakmákkal, akik más középiskolát fejeztek, betanított munkások – hívta fel a figyelmet.
Elmondta, igaz az európai munkaerőpiac, a fejlett országok elvonzzák az országból a legjobb szakembereket, hiszen ott is hiány van a mesterekből, mégsem iratkoznak szívesen a fiatalok szakközépiskolába, annak ellenére, hogy több szakközépiskola ösztöndíjat és biztos munkalehetőséget is kínál.
– Sajnos még mindig azt az elvet követik a szülők, hogy „járj iskolába, hogy ne kelljen dolgoznod”. Ennek viszont egyszer véget kell már vetni. Nem lehetnek a fiatalok egész életükben a szüleik vagy az állam terhén. Az államnak módosításokat kell bevezetnie. Az oktatási rendszert kell megváltoztatni, és ebben részt kell vállalniuk az önkormányzatoknak, a régiónak és az államnak is. Ma ugyanaz a modell szerint vannak felállítva a középiskolák minden városban, holott Belgrádban például nincs érdeklődés a mezőgazdasági technikusi szak iránt. Nincs szükség arra, hogy minden településen működjön gimnázium vagy közgazdasági középiskola. Egy teljesen új rendszer felállítására lenne szükség – mondta Milorad Antić.