A felsőoktatási intézményekbe való felvételizés kisebbségi nyelven történő lebonyolításának szavatolásáról hozott egyebek között döntést tegnapi ülésén a Tartományi Képviselőház. A javaslatot a hatalmi koalíció (Demokrata Párt, Vajdasági Szociáldemokrata Liga és Vajdasági Magyar Szövetség) és a Szociáldemokrata Párt képviselői támogatták, az ellenzéki pártok közül a Szerb Haladó Párt tartózkodott a szavazás során, a Szerbiai Demokrata Párt ellenezte a döntés meghozását, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői pedig nem szavaztak. Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár a javaslat kapcsán újságíróknak elmondta, hogy a parlamenti határozat minden állami alapítású egyetem és főiskola számára szavatolja annak feltételeit, hogy az érdekelt fiataloknak megadja az anyanyelven történő felvételizés lehetőségét.
(Fotó: Ótos András)
– A fiatalok, akik az idén felvételi vizsgára jelentkeznek, arról is nyilatkoznak majd, hogy azt milyen nyelven óhajtják megtenni. A szerb mellett kilenc nyelv közül lehet választani, a nemzeti közösségek nyelvei ezek, melyek akár a tartományban, akár valamelyik önkormányzatban hivatalos használatban állnak. A tartományban, mint tudjuk, a magyar, szlovák, ruszin, román, horvát is hivatalos használatban van, a fordítás költségeit ezekben az esetekben a tartományi adminisztráció fedezi. Egyes önkormányzatokban még a montenegrói, a cseh, a macedón és a bolgár nyelv is hivatalosnak számít, a tartományi költségvetésből különítünk el pénzt e nyelvek jelenlétének a szavatolására is – jelentette ki Nyilas.
ALKOTMÁNYELLENES KÖTELESSÉG?
A parlamenti vita során Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője alkotmányellenesnek és törvényszegőnek minősítette a többnyelvű felvételizésről szóló javaslatot, mert véleménye szerint az sérti a felsőoktatási törvénynek az egyetemek autonómiájáról szóló rendelkezéseit, melyek, mint mondta, ezekre az intézményekre bízzák, hogyan szervezik meg a beiratkozást. A tartománynak mindebbe semmilyen beleszólása sincs, értékelte a képviselő.
Predrag Matejin, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője már az ülés előtt azt nyilatkozta lapunknak, hogy pártja tartózkodni fog a parlamenti ülés szinte minden napirendi pontja kapcsán megtartandó szavazás során. Procedurális, előírásbeli problémákat látnak ugyanis az előterjesztett javaslatokban, nem akarják azonban annak látszatát kelteni, hogy ellenzik a kisebbségi jogok megvalósítását, ezért nem fognak ellene sem szavazni a javaslatoknak, húzta alá.
Kávai Szabolcs, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy már 2013-ban is megszületett egy határozat, mely elméletben szavatolta a kisebbségek nyelvein történő felvételizést. Hozzátette: sok kar, így például az újvidéki Jogi Kar sem szavatolta a gyakorlatban ezt a lehetőséget különböző okokra hivatkozva. Mint mondta, az új döntés kötelességgé teszi a korábbi lehetőséget, mely minden Vajdaság területén működő felsőoktatási intézményre vonatkozik majd. Úgy értékelte, hogy egyébként is komoly nyelvi nehézségekkel kell megküzdenie annak, aki anyanyelvén fejezte be a középiskolát és később szerb nyelven folytatja a tanulmányait, ezért fontos legalább a beiratkozást megelőzően egyforma esélyeket szavatolni.
TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK
A képviselőház ülésén stratégiai dokumentumokat is elfogadtak. Megvitatták a Turia északi részétől az újvidéki kőolaj-finomítóig terjedő kőolajvezeték (infrastrukturális korridor) területének rendezési tervét, a bácsi kiemelt fontosságú kulturális jellegű terület tervének kidolgozását, a Tisza menti multifunkcionális környezetvédelmi terület, a Karas–Néra természetvédelmi terület és a szerémségi öntözőrendszer terveinek kidolgozását is.
Nem csupán Vajdaság, hanem Szerbia egésze számára fontos a szerémségi öntözőrendszer stratégiai dokumentuma – állapította meg Nenad Borović, a Demokrata Párt képviselője. A terv lényegét ecsetelve elmondta, hogy az 250 ezer hektárnyi termőföld öntözésének rendszeréről szól, mely 1,2 milliárd eurós beruházást igényel. A befektetés 6–10 év alatt térülne meg a számítások szerint, évente ugyanis 200 millió eurós többletet hozna a jelenlegi eredményekhez képest. Mint a képviselő elmagyarázta, Szerémség területét öt egységre különítenék, mindegyik rendelkezne öt-hat kisebb öntözési alrendszerrel. A jelenlegi csatornahálózatot vennék igénybe, mivel az 5000 kilométer hosszúságú. Esővízgyűjtő-állomásokat, a Száva és a Duna vizét is felhasználnák öntözési célokra.
A Tisza menti területrendezési terv kapcsán Patyi Lajos VMSZ-képviselő elmondta: lényeges, életminőségbeli javulást hozhat a lakosság számára. Hangsúlyosabb helyet kapna a környezetvédelem, megmentenének olyan térségeket, amelyek az eddigiekben nagyon elhanyagoltnak számítottak. A Tisza menti területrendezési terv a Duna-stratégia részének is tekinthető, fogalmazott, ugyanakkor a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióbeli stratégiának is a részét képezi. Hosszútávon, értékelte, jelentős együttműködések forrását is jelentheti a terv.
