Elkészítette a megvalósíthatósági hatástanulmányt Magyarország és Szerbia is a Belgrád–Budapest-gyorsvasút kiépítésére, jelentette ki Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke szerbiai látogatása során. Kern Imre, az építésügyi, közlekedési és infrastruktúra fejlesztési minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, az év végén Ópázova és Újvidék között várhatóan megkezdődnek az építőmunkálatok, ezen a szakaszon ugyanis már a főterv kidolgozását végzik, és a pénz is megvan rá. Azt viszont, hogy ki fogja Újvidék és a magyar–szerb államhatár között megépíteni a gyorsvasutat, még nem tudni, attól függ, hogy milyen hitelből végzik majd a munkálatokat, tudtuk meg az államtitkártól.
– Sikerült a januárban meghatározott határidőn belül elküldenünk a kínai félnek a Belgrád–Budapest-gyorsvasút megvalósíthatósági hatástanulmányait. A következő feladat a kínai félen áll, ő fogja a két hatástanulmányt összehangolni és olyan elemekkel kibővíteni, amelyek őt érinti. Például meghatározzák majd, mekkora forgalmat szeretnének ezen a vasútvonalon lebonyolítani a görög, esetleg a bolgár kikötők és Budapest között.
A megvalósíthatósági hatástanulmány mellett további dokumentumok kidolgozására is sor került már. Az elmúlt napokban a Szerbiai Vasutak a belgrádi CIP Közlekedési Intézettel együttműködési szerződést írt alá a Belgrád–Budapest-vasút területrendezési tervének kidolgozásáról.
– Az Ópázova és Újvidék közötti 44 kilométer vasúti szakaszra készül a főterv. Erre a vasúti szakaszra már megvan a szükséges pénz. Orosz hitelből fogjuk kiépíteni. A munkálatok a tervek szerint még az idén év végén elkezdődhetnek. Készül még egy ötletterv, amelynek a kidolgozását az Európai Unió finanszírozza. Ez az ötletterv az Újvidék–Szabadka–Kelebia, vagyis Újvidék és az államhatár közötti szakaszt öleli fel. A tervek szerint ez a dokumentum szeptember elsejére készül el. Egyelőre gondot okoz, hogy az ötletterv az európai előírások miatt 160 kilométer óránkénti maximális sebességet tesz lehetővé, a Belgrád–Budapest-vasútvonal ugyanis az európai vasúthálózat része. Így az Európai Unió által megrendelt ötletterv és hatástanulmány a 160 kilométer óránkénti sebességet veszi figyelembe. A magyarországi szakasz követi ezeket az előírásokat. Mi pedig azt szeretnénk, ha elsősorban az Újvidék és Szabadka közötti sík területen, ahol nincsenek kanyarok és akadályok, a vonat 200 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatna. És mivel ez a projektum nem az elkövetkező öt évre szól, hanem az elkövetkező 30-40 évre, fontos lenne nagyobb sebességet biztosítani ezen a vonalon.
Ehhez mire van szükség?
(Fotó: Molnár Edvárd)
– Tervezéskor a biztonságtechnika és a kanyarok íve változik. Jelentősen jobb minőségű irányítástechnikára van szükség. Egyébként is a gyorsvasútnál zárt rendszert terveztek, vagyis nem lehet semmilyen kereszteződés a közutak és a sínek között. Felüljárón, illetve aluljárón oldják majd meg ezeket a kereszteződéseket városon belül és városon kívül is. Ahogyan az autópályát is kerítés szegélyezi, úgy fogja a vasútvonalat is kerítés védeni az esetleges vadaktól vagy az emberektől.
Hogyan végzik majd a munkálatokat? Leáll a vasútforgalom az építkezés idejére, vagy egy párhuzamos sínpár megépítése zajlik majd?
– Mivel dupla sínpárt terveznek, a párhuzamos új sínpárt építik ki először. Amikor azt befejezik, akkor látnak neki a meglévő sínpár felújításának, azzal hogy a városokban: Szabadkán, Verbászon, Újvidéken a pályaudvarokon is módosításokra kerül sor. Szabadkán például csak az utasforgalmat bonyolítják le a meglévő vasútállomásról. A teherforgalom a teherpályaudvarról zajlik majd. Olyan biztonsági megoldásokra van ugyanis szükség, például az utasforgalom esetében, hogy az utasok ne tudjanak túl közel jutni a sínekhez.
Arról már lehet tudni, hogy kik pályázhatnak majd ezeknek a munkálatoknak a kivitelezésére? Hazai vállalatok is részt vállalhatnak majd a pályázatokban, vagy mivel nemzetközi projektumról van szó, csak külföldi vállalatok pályázhatnak majd?
– Erről még korai beszélni. Megalakult egy szakbizottság a kormányon belül, amely a pénzügyi konstrukciót vizsgálja. A napokban a magyar kormány is kinevezi ezt a bizottságot. Majd pedig a két bizottság közösen dolgozza ki a pénzügyi konstrukciót. Attól függ majd a kivitelezők kiléte is, hogy milyen pénzügyi konstrukciót dolgoznak ki. Ha kínai hitelből építjük a vasútvonalakat, akkor kínai cégek fognak pályázni, ha pedig európai uniós pénzekből történik az építkezés, akkor az ő előírásaiknak megfelelően írjuk ki a pályázatot a kivitelezők megválasztására. Június elején várható a következő hármas miniszteri találkozó, akkor határozzák majd meg a projektum következő lépéseit is.
Ennek ellenére működik az ország területén olyan vállalat, amely részt tudna vállalni az építkezésben?
– Önállóan nem tudná egy vállalat sem felvállalni a kivitelezést. Alvállalkozóként természetesen részt vállalnak majd hazai cégek is a munkálatokban, de fővállalkozóként ekkora munkához nagyon kevés európai vállalat rendelkezik kellő kapacitással. A kétéves kivitelezői határidőhöz akkora munkaerő, felszerelés, pénzösszeg kell, amit hazai cégek nem tudnak felvállalni.
A belgrádi vasútállomás áthelyezése befolyásolja a Belgrád–Budapest-vasútvonal projektumát?
– Igen, a belgrádi vasútállomás áthelyezése kapcsolódik ehhez a projektumhoz. A Belgrád a vízen projektum miatt meg kell oldani a buszállomás, illetve a vasútállomás kihelyezését a városközpontból. Ezért folynak a munkálatok a Prokop nevű vasútállomáson, de az újbelgrádi vasútállomást is komolyan át kell építeni, illetve folynak más előkészítő munkálatok is, hiszen a teherforgalomnak is ki kell kerülnie Belgrádból.
Ez azt jelenti, hogy a régi állomáson teljesen felszedik a síneket, és a régi vasúti hidat is felszámolják?
– Igen. A vasúti közlekedés a másik újabb vasúti hídon zajlik majd. Pancsova felé a személyszállítás megoldódik a Prokop állomástól a Vuk Karadžić-szobornál található alagúton keresztül, egyedül a teherszállításra kell még megoldást találni, a veszélyes szállítmányokat ugyanis nem lehet ezekben az alagutakban szállítani. Ezért szükséges a Vinča és Pancsova közötti híd megépítése. Erről is folynak már a tárgyalások.
