Kedvezőtlennek és szigorúnak minősítette az uniós tárgyalások 35-ös fejezetét Tomislav Nikolić szerb államfő. A Szerbia és Koszovó viszonyát taglaló fejezet kapcsán elmondta, amennyiben ennek lényege egy jogi értelemben kötelező hatályú megállapodás Belgrád és Pristina között, akkor a szerb küldöttségnek haladéktalanul el kell kezdenie annak kidolgozását.
A Politika napilapnak nyilatkozó államfő szerint a 35-ös fejezet teli van csapdákkal, kanyarokkal és olyan feltételekkel, amelyek nincsenek ismertetve a maguk csupasz valójában, de Szerbia számára igen veszélyesek lehetnek.
A Belgrád és Pristina közötti megállapodás az államfő számára komoly kihívást jelent és szerinte a szerb tárgyaló küldöttség számára is az lesz, mert ahogy fogalmazott „ők maguk sem tudják mivel kell nekik szembesülniük”. Szerinte a legnagyobb kihívásokkal rögtön az elején szembe kell nézni.
„Az első 34 fejezetet minden uniós tagállam teljesítette. De mi történik, ha mi eleget teszünk 34 fejezetnek, ezután pedig bebizonyosodik, hogy a 35. fejezet, vagyis az EU úgynevezett státusbeli semlegessége valójában Pristina elképzelése és nekünk úgy kell tárgyalnunk, ahogyan azt Pristina akarja” – magyarázta. Az elnök reményének adott hangot, hogy ezen fejezet megnyitása után a szerb pravoszláv egyház és az akadémia is hallatja majd a hangját.
Nikolić szerint az ominózus fejezet tartalma csak akkor lesz pontosan ismert, miután megkezdődik a róla való tárgyalás, mint mondta, nem jó, ha nem ismerjük a tartalmát vagy pedig valaki megpróbálja azt elrejteni Szerbia elől.
„Figyelmesen hallgattam a német nagykövetet, aki a kérdésre, hogy vannak-e újabb követelések a 35-ös fejezet kapcsán, azt felelte, amit minden európai tisztségviselő megtanult: a 35-ös fejezet egy jogilag kötelező megállapodással zárul, Belgrád és Pristina között, a jószomszédi viszonyokról és hogy szó sincs bármilyen új feltételről. Jó, de ez milyen feltétel? Az EU engedi, hogy Pristina és mi tárgyaljunk? Soha nem fogunk – mondta.
Az elnök szerint a brüsszeli tárgyalásokon Pristina képviselői azt mondják, ők egy független államot képviselnek, Belgrád, hogy számára a koszovói autonómiát az ENSZ 1244-es határozata szabályozza, az EU pedig a státus tekintetében semleges, de mindent úgy kell megbeszélni, hogy az a koszovói törvényekkel összhangban legyen. Tomislav Nikolić úgy véli, azért problematikus Brüsszellel tárgyalni, mert igazából tisztviselőkkel és bürokratákkal van dolga az embernek.
Michael Kirby, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete szerint az EU kritériumai és a viszonyok normalizálása Pristinával az a két kihívás, amelyek előtt Szerbia áll az uniós integráció folyamatában.
„Mindenki folyamatosan holmi új feltételekről beszél. Az EU jogrendszeréből következnek a feltételek. Persze, itt van a viszonyok normalizálása is, Pristinával, ennek meg kell történnie, de ez nem egy új feltétel, amivel mindenki tisztában van – mondta a nagykövet a Tanjug hírügynökségnek. Kirby elégedettségének adott hangot, hogy Szerbia a héten hivatalosan is megnyitotta az első két tárgyalási fejezetet, a 32-est és a 35-öst, egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan megnyitják a 23-as és 24-es fejezeteket, amelyek a jogrendszerre vonatkoznak.
A nagykövet szerint, amióta Belgrádban tölti mandátumát, Szerbia és az Egyesült Államok viszonyai javultak.
„Úgy gondolom, Szerbiában látják, hogy segítséget tudunk nyújtani a párbeszéd során, hogy katonai értelemben megbízható és erős partner vagyunk és az EBESZ-elnökség során bebizonyosodott, hogy jól együtt tudunk működni” – mondta.
Értékelése szerint Szerbia és Magyarország viszonyai is javultak 2012 eleje óta, illetve Boszniával is javulás tapasztalható, a júliusban Srebrenicán történtek ellenére is.
Kirby úgy látja, három évvel Szerbiába érkezése után megnövekedett az amerikai vállalatok érdeklődése a szerbiai beruházások iránt.
