Habár a Szerbiai Ügyészek Egyesülete egyetért az ügyészek jelöltjeinek listájával, ellenzik a módszert, hogy a kormány javaslatára a parlament nevezi ki őket. Goran Ilić, a Szerbiai Ügyészek Egyesületének elnöke szerint ugyanis ezzel a módszerrel a pártindokok kerekednek felül. Az egyesület elnöke szerint az ügyészek tanácsából és bizottságából összeállt szervnek kellene erről döntést hoznia. Az ügyészek egyesületének ellenérzései ellenére tegnap a parlamentben a 73 napirendi pont között 19 felső államügyészség, illetve 33 alapfokú ügyészség államügyészeinek jelöltjeiről folytattak vitát a képviselők.
Nikola Selaković igazságügyi miniszter részt vett a parlamenti vitában, válaszolva a képviselők kérdéseire. A többi között rámutatott, az ügyészjelöltek listáját az ügyészek állami tanácsa nyújtotta be a kormányhoz. Elmondta, hogy hosszú évek óta először kerül sor arra, hogy átlátható kritériumok mentén bonyolítják le az ügyészek megválasztását. A felső és az alapfokú ügyészségekre egy-egy jelöltet neveztek meg, a szervezett bűnözéssel megbízott ügyészjelöltek között pedig Miljko Radisavljević jelenlegi ügyész, Mladen Nenadić čačaki ügyvéd, Tomislav Kilibarda, a belgrádi fellebbviteli ügyészség ügyésze és Sonja Milićević, a Zaječari Felső Ügyészség ügyészhelyettese szerepel. A háborús bűnökkel megbízott ügyészjelöltek: Snežana Stanojković, a Belgrádi Alapfokú Ügyészség ügyésze, Dejan Terzić, az újvidéki Fellebbviteli Bíróság bírája, Đorđe Ostojić, a Köztársasági Államügyész helyettese, illetve Milan Petrović és Miroljub Vitorović, mindketten a jelenlegi háborús bűnökkel megbízott ügyész helyettesei.
A parlamenti ellenzék az ülés elején több pontban is kritikát intézett a parlament elnökéhez. Nataša Vučković, a Demokrata Párt frakcióvezetője elmondta, a képviselőkhöz szombaton érkezett az értesítés az ülés összehívásáról, közben pedig semmi sem indokolja, az ülés sürgős összehívását. Mint kiemelte, a parlament napirendjén 15 törvényjavaslat szerepel, amelyet sürgős eljárásban szeretnének elfogadtatni, illetve ezeket a törvényjavaslatokat három egységbe összevonva fogja a parlament megvitatni. Rámutatott, a képviselők így nem tudnak kellő módon hozzászólni a benyújtott törvényjavaslatokhoz.
Az ellenzék kritikát fogalmazott meg a parlament tegnapi napirendjén szereplő ügyészválasztás kapcsán is. Kiemelték, minden felső és alapfokú ügyészségre csupán egy-egy jelöltet neveztek meg, akik között 24 olyan személy van, akik az ügyészek állami tanácsának kormányhoz benyújtott 52 személy javaslata szerint nem az első helyen szerepelnek.
– Nem az ügyészek állami tanácsának javaslata a mérvadó, hanem a kormányé, az alkotmány szerint ugyanis csak ő javasolhat – emelte ki Selaković. Hozzátette, az, hogy ki szerepelt az ügyészek állami tanácsának listáján az első helyen, nem jelent elsőbbséget, az alapvető kritériumok között a szakértelem, a felkészültség és az érdemesség szerepel.
Slobodan Homen, a Szociáldemokrata Párt képviselője is arra figyelmeztetett, hogy a kormányjavaslat felveti az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését, holott az EU-csatlakozási folyamat tárgyalási fejezetei között a 23. azzal foglalkozik, hogy a politika nem vállalhat szerepet az igazságügyi poszton levők megválasztásában.
Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy az alkotmány módosításával, amire a tervek szerint 2017 második felében kerülhet sor, az igazságügyben dolgozók megválasztása a politikai nyomásgyakorlástól független irányban mozdul majd el.
Az ötvenhárom ügyész kinevezését tegnap este megszavazta a parlament.
A parlament ma a közszolgáltatási média, vagyis az VRTV és az SZRTV finanszírozására szánt 150 dináros előfizetésről (amelyet a villanyáramszámlához csatolnak majd) folytatja a vitát. De szó esik majd a többi között a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatról, a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatról, illetve a tudományos kutatásokról szóló törvénymódosításról is. A földtörvényről szerdán folytatják a vitát a képviselők.
