Miután kedden este a parlamenti képviselők befejezték a mezőgazdasági földtörvény módosításáról, valamint a mezőgazdasági földek védelméről szóló törvényjavaslatról az általános vitát, szerdán a több gazdasági, így az adókról és a járulékokról szóló törvény kapcsán folytatták a vitát.
A kedden megkezdett hangulatban folyt a vita szerdán is. Kedden a mezőgazdasági földtörvényekkel kapcsolatban a képviselők részéről elsősorban az állami tulajdonban levő földterületek bérbevétele, illetve az adott termőföldek eladásának lehetősége váltott ki aggodalmat. Mint azt Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője lapunknak elmondta, a földvásárlást érintő előírások elsősorban a kistermelőknek kedvez, hiszen a törvényes előírások szerint azok vásárolhatnak majd állami földterületet, akik 30 hektárnál kisebb területen gazdálkodnak. Illetve indítványozták, hogy csak olyanok jussanak ehhez a joghoz, akik az adott önkormányzat területén legalább 5 éve élnek már, és bejegyzett gazdaságot működtetnek. Ami pedig a termőföldek bérlését illeti, a VMSZ olyan módosítási indítványt nyújtott be a kormányhoz, amely alapján azokat a földterületeket kínálja fel a befektetőknek, hogy 30 évre bérbe vegyék, amelyeket évekre visszamenőleg nem sikerült bérbe adni.
Szerdán a parlamentben a legnagyobb vitát a napirenden szereplő több gazdasági törvényjavaslat, illetve törvénymódosítás kapcsán benyújtott módosítási indítványok váltották ki. Ahogy kedden is, a demokrata párti képviselő és a szerb haladó párti képviselő egymás szennyesének kiteregetésébe kezdett, ezúttal is egymás tulajdonának feltárását kezdték meg, elmondták, mely képviselő miként kerüli el az adófizetői kötelezettségét, nem tértek el sokban a személyeskedő hangnemtől sem, így azok, akik követték a parlamenti ülést, megtudhatták mely képviselők hány autóval és hány lakással rendelkezik. De a pártérdemek hangsúlyozása is kiemelt szerepet töltött be. És ezúttal sem hagyták ki a lehetőséget, hogy rámutassanak, melyik hatalom járult hozzá a legintenzívebben, hogy Szerbia lakossága leszegényedjen.
A gazdasági törvényvénycsomagra a képviselők több mint 1000 módosítási indítványt nyújtottak be. Ezek megindoklása kapcsán szólaltak fel a képviselők. A felmerült kérdésekre Dušan Vujović pénzügyminiszter adott választ a képviselőknek.
Az általános vita után a képviselők egyesével vitatják majd meg a napirenden szereplő törvényjavaslatokat. Szavazásra várhatóan a jövő hét elején kerül sor.
Szerdán ülésezett a parlament gazdasági, regionális fejlesztési, kereskedelmi, idegenforgalmi és energetikai bizottsága is, ahol jelen volt Željko Sertić gazdasági miniszter is, és ahol megvitatták a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatra, a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatra, a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség jegyzékében szereplők ideiglenes jogairól szóló központi nyilvántartásról szóló törvényjavaslatra, a magánosítási törvénymódosítás és az ingyenrészvényekről szóló törvényjavaslatra benyújtott módosítási indítványokat. Az ingyenrészvényekről szóló törvényre benyújtott 18 indítványból nem fogadtak el egyet sem, a magánosítási törvénymódosítás kapcsán a 123 indítvány közül hármat tartottak elfogadhatónak, a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatra 120 módosítási indítványból hármat fogadott el a bizottság, amelyek között volt a VMSZ módosítási indítványa is, amely szerint a Szerbiai Gazdasági Kamara egy saját belső aktussal határozza majd meg, mely körzeti gazdasági kamara mely önkormányzatokat öleli fel, és így a magyarkanizsai, zentai, adai cégek a nagykikindai regionális gazdasági kamara helyett a szabadkai székhelyű gazdasági kamaránál maradnak majd. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslatra benyújtott 237 módosítási indítvány közül pedig csupán kettőt tartott elfogadhatónak.
