Idén mind a huszonnégy megkérdőjelezhető magánosítás felülvizsgálatát lezárják az illetékes szervek – jelentette be Aleksandar Vučić szerb kormányalelnök a B92 RTV-nek nyilatkozva, majd hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan Szerbia ebben az évben erősíti és rendszerbelivé fogja tenni a korrupcióellenes harcot. A Belgrádi Kikötő és az Állategészségügyi Intézet magánosítása körülményeinek kivizsgálása már a végén jár, a Delreal, a Nuba Invest, valamint az Azotara magánosításának felülvizsgálatát pedig sikerült befejezni – magyarázta Vučić, majd felvetette annak lehetőségét, hogy a Vajdasági Fejlesztési Bank és a Tartományi Nagyberuházási Alap is vizsgálat tárgya lesz.
– Már most sikerült bizonyos eredményeket elérnünk. Meglátásom szerint egyre hatékonyabban dolgozunk a korrupcióellenes küzdelem rendszerbelivé tételén, illetve az illetékes intézményrendszer kiépítésén. Szeretném elmondani, hogy jelenleg több bíró és ügyész tartózkodik külföldön szakmai továbbképzés céljából. Ez fontos, hiszen ők töltik majd be a legfontosabb szerepet a korrupcióellenes küzdelem folyamatában, amely tekintetében fontos megemlíteni a büntető törvénykönyv módosítását, valamint az új korrupcióellenes stratégiát, amelyet várhatóan márciusban fogadunk majd el. A szóban forgó stratégia egyébként egyike azoknak a feltételeknek, amelyek teljesítését az Európai Unió elvárja Szerbiától. Hiszem, hogy idén jelentős eredményeket sikerül elérnünk és akkor remélhetőleg már nem lesz fontos, hogy melyik politikus hányadik helyet tölti be a népszerűségi listákon, vagy melyik politikai párthoz tartozik – részletezte Vučić.
A hírhedtté vált huszonnégyes listán többek között ott van a Sartid, Szerbia és Montenegró valamikori legnagyobb acélgyára, amelyet US Steel amerikai vállalat 2003-ban vásárolt meg. A gyanú szerint a Sartid eladásakor a vásárló egyértelmű privilégiumot élvezett, ami miatt az állam rengeteg pénztől esett el. A Jugoremedija gyógyszergyár, amelyet egy körözőlevéllel üldözött személynek adtak el, szintén helyet kapott a szóban forgó listán, mint ahogyan a C-market is, amelyet állítólag szintén előzetes megállapodás értelmében magánosítottak, megrövidítve ezzel az államkasszát. Ezenfelül egyebek mellett a Mobtel, a Belgrádi Kikötő, a Nemzeti Takarékbank, a Večernje Novosti, a Zastava Elektro, a Tehnohemija, a Šinvoz, a magyarkanizsai Keramika, és a Galenika magánosítása is megkérdőjelezhető.
A gyanús magánosításokra legelőször a szerb kormány Korrupcióellenes Tanácsa hívta fel az államvezetés figyelmét, még évekkel ezelőtt.
Vladimir Goati, a Transzparens Szerbia vezetője szerint valóban haladás figyelhető meg a korrupcióellenes küzdelem tekintetében, ugyanakkor a folyamat csak akkor lesz sikeres, ha az intézmények állnak a küzdelem élén.
– Egyesek valóban bátrak és okosak, ugyanakkor, ha nem veszik át az intézmények a korrupcióellenes küzdelem irányítását, akkor a valós eredmények elmaradnak. A politikai pártok hatalmas befolyással bírnak a korrupcióellenes küzdelem tekintetében, amely befolyás általában akkor tetőződik, ha az egyik kinyitott szekrényből valamelyik koalíciós partner csontjai hullnak ki. Amint egy olyan emberhez érkezik a nyomozás, aki tagja a hatalmi koalíciónak, és aki nélkül nem tartható fenn a kormánykoalíció, azonnal véget ér a nyomozás. Elképzelhető, hogy ez nem így történik majd, bár attól tartok: a történelem ezen a téren is megismétli önmagát – fogalmazott Goati.
