Tegnap Belgrádban bemutatták az Alapvető Jogok Biztosának azon jelentését, amely a Szerbiában működő kisebbségek nemzeti tanácsainak négyéves munkáját elemzi. A találkozón jelen voltak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői is.
A találkozón jelen voltak a nemzeti tanácsok képviselői is (Fotó: Beta)
A nemzeti tanácsokról rendelkező törvény meghozatalával Szerbiában megteremtődtek a kisebbségi jogok érvényesülésének lehetőségei – hangsúlyozta a találkozón Andrea Orizio, az EBESZ-misszió vezetője. Kiemelte: a nemzeti tanácsok feladata, hogy ezen jogi lehetőségeket a gyakorlatban is érvényesítsék. A cél a folyamatos fejlődés – tette hozzá a legátfogóbb páneurópai biztonsági szervezet vezetője. A jelentést Slobodan Tomić ombudsmanhelyettes mutatta be.
– Az elemzés eredményei szerint a nemzeti tanácsok az oktatási és a nyelvhasználati jogok érvényesítése terén használták leginkább hatályaikat – mondta az ombudsmanhelyettes.
A Szerbiában élő kisebbségek képviseleteire vonatkozó alaptörvény több változtatáson esett át az évek folyamán. Először 2014-ben módosították, majd egyes hiányosságait felmérve 2018-ban az alkotmánnyal is összhangba hozták. A rendelkezések által biztosított jogi lehetőségek érvényesítését azonban továbbra is figyelik, így az EBESZ megbízásából az Alapvető Jogok Bizottsága a múlt évben megvizsgálta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak 2014 és 2018 között véghezvitt munkáját.
Az ombudsmani hivatal felmérésének adataiból kiderült, hogy az említett időszakban az országban működő kisebbségi képviseletek a legtöbb javaslatot a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására, a kisebbségek jogvédelméről szóló rendelkezések fejlesztésére és a nyelvhasználati jogok érvényesítésére vonatkozóan nyújtották be. A négy év folyamán a nemzeti kisebbségek tanácsai a legnagyobb sikereket az oktatás és a nyelvhasználat terén érték el. Az elemzés rámutatott arra is, hogy egyes kisebbségek esetében a mai napig kérdéses a hivatalos nyelvhasználat érvényesítése a gyakorlatban, de a közösségek anyanyelvi tájékoztatása sem zökkenőmentes.
A jelentésből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Tanács azon kevés képviseletek között van, amelyek az említettet területeken jelentős eredményeket ért el az elmúlt időszakban. Az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén elért sikerek mellett ugyanis pontosan kidolgozott stratégiai tervvel rendelkezik. Számos nemzeti tanáccsal ellentétben az alkalmazott szakkáder tekintetében is kimagasló helyen van, ami kiemelten fontos a magyar közösség kulturális autonómiájának megteremtésében.
Az Alapvető Jogok Biztosának jelentése több olyan irányvonalat is felvázol a nemzeti tanácsok jövőbeni működésére vonatkozólag, amely a képviseletek fejlődését biztosíthatják. Többek között ajánlja a minisztériumok és más állami szervek hatékonyabb bekapcsolódását a nemzeti tanácsok munkájába, kiemelve azok anyagi támogatásának jelentőségét. A nemzeti közösségek képviseleteit viszont tevékenységük nyilvánossá tételére buzdítja, amely által a saját közösségük mellett felismerhetőbbé válnak más kisebbségek, és a többségi nemzet számára is.
