Az azerbajdzsáni kormány hivatalos magyarázatot kért hétfőn Szerbiától azzal kapcsolatban, hogy Szerbia nagy mennyiségű fegyvert szállított Örményországnak. Halaf Halafov azerbajdzsáni külügyminiszter-helyettes a bakui szerb nagykövetség gazdasági képviselőjének terjesztette elő a magyarázatra vonatkozó igényt, majd Danica Veinović nagykövetet is értesítette. Mint mondta, hitelt érdemlő, megerősített információi vannak arról, hogy Szerbiából nagy mennyiségű hadianyag, gránátvetők és különböző kaliberű lőszerek szállítmánya indult útnak Örményország felé. Tekintettel a kiváló azerbajdzsáni–szerbiai kapcsolatokra, Baku emiatt elkeseredettségének és aggodalmának adott hangot.
Az azeri külügyminisztérium közleménye szerint különféle kaliberű gránátvetőket használtak az örmény katonák is az azeri–örmény határon történt támadó hadműveletek során, melyben azeri rendőrök vesztették életüket. Halafov a fegyverszállítást barátságtalan lépésnek minősítette, amely aláássa a két ország kapcsolatait, hiszen támogatja az Azerbajdzsán területi épsége elleni agressziós politikát. Baku magyarázatot vár Szerbiától, jelentette ki.
EGYMILLIÓ EURÓS RAKOMÁNY
A szerbiai protokoll szerint a fegyverszállítmány továbbítását a kereskedelmi minisztériumnak kellett jóváhagynia. Az ügy kapcsán tegnap nyilatkozott Rasim Ljajić tárcavezető, aki alátámasztotta, valóban érkezett Szerbiából fegyver Örményországba, egy magánvállalat adott el árut, melynek, mint mondta, a nevét biztonsági okokból nem tárhatja a nyilvánosság elé. Ismertette továbbá, hogy a szállítmány kereskedelmi értéke nem haladja meg az egymillió eurót.
– Az idén csak egy magánkézben álló vállalat szállított fegyvert Örményországba, állami cégek ebben az üzletben nem érintettek. Nem árulhatom el a cég nevét, annyit közölhetek, hogy elsősorban puskákat, pisztolyokat tartalmazott a rakomány. A szállítmány nem ér többet egymillió eurónál, két küldeményt továbbítottak összesen Szerbiából Örményországba – ismertette a nova.rs hírportálnak adott nyilatkozatában az illetékes miniszter.
„NEHÉZ LETT VOLNA MEGINDOKOLNI”
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként történhetett ekkora mulasztás, amely aláássa az Azerbajdzsánnal ápolt kiváló viszonyokat, Ljajić elmondta, hogy összesen három minisztérium és a Biztonsági-Tájékoztatási Ügynökség (BIA) is jóváhagyta a szállítmány továbbítását.
– Igaz, hogy a kereskedelmi minisztérium állítja ki a végleges jóváhagyást, de előtte a külügyi, a belügyi, a védelmi tárcának és a BIA-nak a jóváhagyására is szükségünk van ahhoz, hogy ezt megtegyük. Mindegyik intézmény a maga szemszögéből vizsgálja meg a kérdést, mi csak akkor engedélyezzük a fegyverszállítást, ha az említett négy állami szerv is jóváhagyta azt korábban – magyarázta.
Mint hozzátette, nehéz lett volna visszautasítani az üzletet.
– Örményország ellen nincsenek érvényben semmilyen szankciók jelenleg sem az ENSZ, sem pedig az EU, az Egyesült Államok vagy Oroszország részéről. Nehéz lett volna ilyen körülmények között visszautasítani az üzleti megkeresést, s megindokolni a lépést – fogalmazott a miniszter.
KIÚJULÓ ÖSSZETŰZÉSEK
Az örmény–azeri határ térségében július 12-én az azeri védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az örmény hadsereg tüzérsége támadást indított Tovuz megye térségében az azeri állások ellen. A harcoknak számos halottja volt. Baku közlése szerint 11 katonát és rendőrt vesztett, köztük egy tábornokot. Jereván négy halott katonáról és négy sebesültről számolt be. Négy nappal később folytatódtak az összecsapások a határon, a felek egymást vádolták a harcok kiújulásával, adta hírül az MTI.
A két ország több évtizede konfliktusban áll egymással a zömében örmények lakta Hegyi-Karabah térség miatt, mely hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, de az 1994-ben véget ért véres fegyveres konfliktus eredményeként magukat helyi örményeknek valló szakadárok ellenőrzése alá került, Baku szerint viszont Örményország hadserege is jelen van ott. A szigorúan őrzött frontvonalon időről időre kiújulnak a harcok az azerbajdzsáni hadsereggel, a mostani összecsapás azonban a két ország határa mentén, az enklávétól mintegy 300 kilométerre északabbra történt.
