Hétfőn teszik közzé Szerbia gazdasági növekedésére vonatkozó adatokat. Az év második negyedében Szerbia jobb eredménnyel büszkélkedhet, mint Európa, hiszen a koronavírus-járvány ellenére az iparban növekedés tapasztalható. Noha e növekedés most visszaesett, az év végét nullával zárhatjuk – emelte ki Aleksandar Vučić államfő mai sajtótájékoztatóján.
Reméli, kompromisszumos megoldás születik majd a koszovói párbeszéd során. Aleksandar Vučić és Josep Borrell az EU külpolitikai főképviselője a közelmúltbeli brüsszeli tárgyalások előtt (Fotó: Beta/European Council)
Az állam jelentős összegeket ruházott abba, hogy megőrizze a gazdaság stabilitását, és mivel a mezőgazdaságban jó hozamok várhatók, Vučić szerint Szerbiának nincs mitől félnie. Arra számít, hogy a koronavírus elleni oltóanyag megérkezésével biztosabb gazdasági fejlődés tapasztalható majd, már most számos beruházást terveznek.
Aleksandar Vučić mai sajtótájékoztatóján az aktuális politikai és gazdasági helyzetet, valamint az ország jövőbeli terveit összefoglalva számos témára kitért. A Belgrád–Priština párbeszéd folytatása kapcsán rámutatott, Szerbia politikája a béke és a stabilitás megőrzésén alapul, a párbeszéd folytatásával megoldást szeretnének találni a több évtizede fennálló problémákra. Kiemelte, a szerb tárgyalócsoport rendkívül felkészülten vesz részt ebben a párbeszédben, legyen szó az eltűnt, illetve elüldözött lakosságról, vagy éppen a gazdasági kérdésekről. Mint mondta, Belgrád készen áll arra, hogy megnyissa az archívumát, és reméli, a koszovói fél is megteszi ezt.
Megemlítette ugyanakkor, hogy meglepődött Avdulah Hoti koszovói kormányfő kijelentésén, miszerint Brüsszelben már készül a párbeszédet követő végső megállapodás szövege, amelyebn Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Vučić hangsúlyozta, túl komoly és mélyreható tárgyalások ezek, minthogy előre elkészüljön a párbeszéd végső megállapodása, de miután Brüsszel ezt a kijelentést nem cáfolta, elképzelhető, hogy Hoti nem állított teljes mértékben valótlanságot. Ennek ellenére arra számít, hogy objektív szellemben folynak majd a tárgyalások, ahol a párbeszédben résztvevő EU-képviselők nem fogják egyik fél pártját sem és kompromisszumos megoldás születik.
A RÉGIÓ IRÁNYELVEI
Vučić üdvözölte az Atlanti Tanács szerdai csúcstalálkozóján megfogalmazott záradékokat, Szerinte ennek a dokumentumnak három kulcsfontosságú pontja van, amelyek között szerepel az áru, az emberek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása. Szerbia azzal, hogy a teherautók a koszovói adminisztratív határon kénytelenek várakozni, 26 millió dinárt veszít óránként, vagyis ha elhárítanák ezeket az akadályokat, milliárdokat tudna megtakarítani. A Világbank számításai szerint a régió 3 milliárd eurós kiadástól szabadulna meg. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy ennek az összegnek mintegy fele Szerbiát illeti meg, ugyanis a régió legnagyobb kiszállítója, illetve a régióból az EU felé is ő szállítja a legtöbb árut.
A másik kulcsfontosságú pont a beruházásokra vonatkozik, és Szerbia 10 olyan projektumot adott már át, amit az EU-val közösen kíván megvalósítani. Bejelentette, hogy szeptemberben vagy októberben sor kerül egy jelentős, a befektetéseket érintő konferenciára.
A harmadik pont az eddig megkötött megállapodások és projektumok megvalósítására és implementációjára vonatkozik, ami az államfő elmondása szerint az elmúlt időszakban akadozott. Rámutatott, évek óta csupán az euróintegrációról beszéltünk, minden áron az EU-ról gondolkodtunk, holott véleménye szerint büszkének kell lennünk erre a régióra, vagyis itt kell elsősorban érvényesülnie az országnak, a szomszédos országokkal való jó kapcsolatok kialakításával és ápolásával.
STABIL GAZDASÁG, REKORD HOZAMOK
Kitért arra, hogy számos oldalról gyakorolnak Szerbiára nyomást. Ennek ellenére folytatni kívánják az előre kitűzött célt, így a béke megőrzése mellett a gazdaság erősítésén dolgoznak majd. Mint mondta, a megadás, nem lehet az ország számára opció.
A járványügyi helyzet ugyan nehézségeket okoz, a következő napokban azonban javulásra lehet számítani a fertőzöttek és gyógykezeltek számát illetően. Szerbia a koronavírus elleni védőoltásra november végén, illetve december elején számíthat – közölte. Hozzátette, hogy két országgal tárgyalnak, akik a védőoltás előállításán dolgoznak, és Szerbia azon 20 állam között lesz, akik az elsők között kapják meg az oltószert, amely ingyenes lesz a polgárok számára.
Az ezt követő időszakban jelentősebb fellendülésre számít, a kormány újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket foganatosít, a hitelrészletek enyhítésére újabb moratóriumot vezetnek be, ami két hónapra szól majd, további hónapokra elnapolják az adókifizetések kötelezettségét, ami mintegy 30 milliárd dinárral terheli meg az államkasszát. További 37 milliárd dinárt különítenek el a munkaadók terheinek csökkentésére, így a munkavállalók két hónapos minimálbérének 60 százalékát, a nagy vállalatok esetében pedig 50 százalékát vállalja magára az állam. Összegezve az eddigi támogatásokat kiemelte, az állami költségvetésből több mint 3 milliárd eurót különítettek el a gazdaság támogatására. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az évközi infláció 1,6 százalékos maradt és Szerbia gazdasági megítélése sem csökkent, továbbra is a legjobb a régióban.
Több gyorsforgalmi út megépítése is tervben van. A felvételen a Ruma és Pećinci között épülő út, midőn szerdán Zorana Mihajlović reszorminiszter terepszemlén járt (Fotó: Beta)
Pozitívnak ítélte meg, hogy a mezőgazdaságban a helyzet jó, bizonyos kultúráknak kedvezett az időjárás, így az elmúlt évek legjobb kukorica- és a szójahozamára számít, amiből kivitelre is jut. A jószágtenyésztés azonban támogatásra szorul, a hús árának csökkenése miatt, amit a török piac diktál.
SZENNYVÍZELVEZETÉS, VÍZGYÁRAK, UTAK
A szennyvízelvezetés és a vízgyárak megépítése, a vasúti és közúti hálózat bővítése stratégiai fejlesztési pontok – emelte ki. A fontosabb közúti folyosók építése a vége felé jár, hamarosan elkészül a Belgrád–Újvidék gyorsvasút is, tervbe vették és 2023-ig meg szeretnék valósítani a Belgrád–Niš, majd pedig a Niš–Preševo gyorsvasút megépítését is, ami a vasúti teherszállításban jelentős bevételt hozhat az országnak. Több gyorsforgalmi út megépítésében is gondolkodnak, az ország nyugati és keleti területeinek összeköttetése kerül előtérbe. Többek között Zombor és Nagykikinda között gyorsforgalmi út épül majd, jó úton halad a Fruška Gora-i korridor megépítését megelőző tárgyalások és megállapodások megkötése is.
Vučić fontosnak tartotta a szennyvízhálózat bővítését és az ivóvíz minőségének javítását, ami az egész országot érinti. Elsősorban Közép-Szerbiában 70 községben bővítik a szennyvízhálózatot, illetve 10 vajdasági községben javítják az ivóvíz minőségét.
