Szerbia uniós csatlakozási folyamatának üteme attól függ, hogy az ország mennyire elkötelezett a joguralom és az intézmények demokratikus működése mellett, várhatón az új kormány arra fog törekedni, hogy a magára vállalt kötelezettségek kapcsán közvetlen és konkrét eredményekkel győzze meg az EU tagállamait arról, hogy Szerbia érdemes arra, hogy az év végéig legalább egy tárgyalási fejezetet megnyissanak – emelte ki Srđan Majstorović, az Európai Politikai Központ (CEP) igazgatóbizottságának elnöke a Beta hírügynökségnek nyilatkozva.
– A tárgyalási fejezetek megnyitásáról, illetve azok lezárásáról a tagállamok egyöntetűen döntenek. Nem vagyok biztos benne, hogy a 27 tagállam most egyetértene abban, hogy Szerbia felkészült a csatlakozási tárgyalások folytatására – emelte ki Majstorović.
Annak kapcsán, hogy az EU az elmúlt kilenc hónapban nem nyitott meg egyetlen új tárgyalási fejezetet sem Szerbiával, Majstorović két következtetést vont le. Egyrészt az Európai Unió elégedetlen Szerbia fejlődésével, a joguralom terén tett törekvéseivel, miközben éppen ez az egyik, amelyen az EU-csatlakozás alapul. A nemzetközi szervezetek jelentései arra mutatnak rá, hogy Szerbiában az elmúlt néhány évben ezen a téren egyre csak romlik a helyzet, ahelyett hogy kihasználná a csatlakozási folyamatokat, hogy felgyorsítsa az igazságszolgáltatás reformját, a változásokat a korrupció felszámolásában és az alapjogok tiszteletben tartásában.
A másik következtetése szerint viszont a hatalom nem akarta tudomásul venni azokat a jelzéseket, amelyek az EU-tagállamok irányából érkeztek a rendszeres jelentések során, a joguralommal kapcsolatban. Szavai szerint a szerbiai államvezetésnek sokkal jobban át kellett volna látnia a helyzetet, hogy meg tudja győzni az uniós tagállamokat arról, hogy kész felgyorsítani az alapvető változásokat. Ám a gyorsabb csatlakozási tempó helyett, az idén először történt meg a tárgyalások megkezdése óta, hogy júniusban egyetlen tárgyalási fejezetet sem sikerült megnyitni.
– Tekintettel arra, hogy az államvezetés nem elég felkészült arra, hogy eleget tegyen az alapvető elvárásoknak és az ezzel kapcsolatos terveinek, joggal merül fel a kérdés, hogy az eurointegráció valóban prioritást jelent-e az ország számára – mutatott rá a szakember, majd hozzátette, a közmegnyilvánulások során a vezető politikusok számos egymástól eltérő nézetet sorakoztatnak fel az Unióval szemben. Rámutatott, a leköszönő kormányban ülnek olyan miniszterek, akik az EU-tagság mellett álltak ki, míg voltak olyanok is, akik más alternatív lehetőségek mellett politizáltak, más nemzetközi partnerekkel tartottak közelebbi kapcsolatot és ez nem volt összhangban a kormány négy évvel ezelőtt lefektetett céljaival.
Majstorović arra is rámutatott, hogy arra sincs észszerű magyarázat, miért nincs már egy éve a tárgyalócsoportnak vezetője, hiszen ez az állapot csak rombolja Szerbia tekintélyét és csökkenti az EU-csatlakozás esélyét, hiszen a tagállamok között vannak, akik nem lelkesednek az EU-tagságának bővítéséért, Szerbia ezzel a hozzáállásával csak megerősíti azt az elképzelést, hogy nincs felkészülve a csatlakozásra. Ugyanakkor a tárgyalócsoport vezetőjének hiánya tévesen azt üzeni a polgárok felé, hogy az államvezetés számára ez a folyamat nem fontos, relativizálja és értelmetlenné teszi egyes intézmények működését.
Majstorović kiemelte azt is, hogy az Európai Bizottság rámutatott a sajtószabadság és az emberi jogok, valamint a demokratikus intézmények működésének megsértésére, főként a korrupcióval való leszámolás során. Az említett területek szinte minden EB-jelentés részét képezik, sőt a nemzetközi szervezetek is ezekre a problémákra mutatnak rá, évekre visszamenőleg, éppen ezért ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az államvezetés teljesen közömbösen viszonyul ezekhez a problémákhoz. Majstorović szerint nagy jelentőségű a majdani jelentés, amelyre ősszel lehet számítani, és ami a rendkívüli állapot idejét is felöleli majd, amikor az államvezetés számos esetben megsértette az alapvető emberi jogokat. Szavai szerint ebben a jelentésben mutat majd rá az EU azokra a határvonalakra, amelyeket egy EU-hoz csatlakozni óhajtó állam nem szegheti meg.
