Az országunkban zajló politikai és közéleti helyzetet elemezte a Spiegel német hetilap. A legújabb számban megjelent cikk szerint a szerb vezetés azért indított vizsgálatot a független újságírók csoportosulásai és egyes civil egyesületek ellen, mert „veszélyeztetik Aleksandar Vučić államfő korlátlan hatalmát”. A Deutsche Welle külföldieknek szóló közszolgálati médium is közzétette azt a cikket, amely az Európai Uniót is bírálja, amiért „elhallgatja a Szerbiában történő visszaéléseket”.
A német lapok részletesen beszámoltak a szerbiai választások lebonyolításáról is. Mint írták, június végén Vučić diadalittasan jelentette be a Szerb Haladó Párt mindent elsöprő győzelmét, amelynek értelmében az új parlamentben a haladóké lett a képviselői székek háromnegyede. Ennek ellenére Szerbiában azóta sem csillapodtak a kedélyek – tette közzé a Spiegel. Állítását a júliusi tüntetésekkel támasztotta alá, amelyekre szakértőik szerint a járványhelyzet rossz kezelése miatt került sor. A tömegek elkeseredését a szabálytalanul zajló kampány és a „meghamisított választási eredmények” is fokozták – vélekednek a német elemzők. Emlékeztetnek arra is, hogy a múlt hónap végén több ezer orvos tiltakozott az országunkban uralkodó egészségügyi helyzet miatt, és kérelmezték a köztársasági válságstáb lemondását. Ez alatt az idő alatt a független sajtó felfedte az örményekkel lebonyolított fegyverkereskedelem részleteit, aminek következtében Szerbia diplomáciai konfliktusba került Azerbajdzsánnal – írja a Der Spiegel. A német hetilap szerint mindeközben Vučić „megtámadta a még megmaradt szabadságot is Szerbiában”.
NAGYÍTÓ ALATT A FÜGGETLENEK
A német lapok részletesen beszámoltak arról, hogy július végén csaknem 60 független csoportosulás kivizsgálását indította meg a szerb vezetés. Mint ismeretes, a pénzmosás megfékezésével megbízott igazgatóság 37 szervezet és 20 ismert magánszemély pénzügyi tranzakcióiról kért ki adatokat a kereskedelmi bankoktól. A listára többek között felkerült a Szerbiai Újságírók Egyesülete és a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete is, de olyan oknyomozó lapok is mint a CINS, a BIRN és a KRIK. A civil egyesületek közül vizsgálat alá vontak jó néhány, emberi jogokért küzdő egyesületet is, többek között a Belgrádi Emberi Jogi Központot és az Emberi Jogok Helsinki Bizottságát is. Indokként a terrorizmus lehetséges finanszírozását és pénzmosás gyanúját jelölte meg a szerb pénzügyminisztérium – jelent meg a Spiegelben, amelynek elemzői szerint konkrét vádak a mai napig nem hangzottak el.
A vádaskodás hátterében a szerb államfő csillapítathatatlan hatalomvágya és kontrollmániája áll – vélekedett a német lapoknak Vedran Džihić bécsi politológus. A nyugat-balkáni szakértő szerint az államfői pozíció csak bizonyos előjogokkal jár. Ennek ellenére Vučić gyakorlatilag korlátlanul uralkodik Szerbiában – fejtette ki véleményét a szakember, emlékeztetve arra is, hogy „a kritikát nem tűrő elnök” a kilencvenes évek közepén a miloševići rezsim tájékoztatási minisztere volt, és csak alig több mint egy évtizede vall mérsékeltebb, politikailag taktikusabb elveket.
A Spiegel elemzői szerint parlamenti ellenzék híján a szerb államfő korlátlan hatalmát jelenleg kizárólag azok a független újságírók fenyegetik, akik esetében vizsgálatot indítottak. A hatalomkritikusok feketelistájának felállításával pedig Vučić olyan autokraták forgatókönyveit követi, mint Putyin, Erdoğan és Orbán.
ILLIBERÁLIS DEMOKRATÁK
A német lapok bírálták az Európai Uniót is, amiért szó nélkül hagyta a szerb államvezetés vizsgálódásait. A pénzmosással való gyanúsítást még a diplomatikus német vezetés sem ítélte el, annak ellenére, hogy aktívan részt vesz a nyugat-balkáni viszonyok formálásában – állítja a cikk. Az elemzők kifejtik azonban, hogy Brüsszelnek és Berlinnek jelenleg az a legfontosabb, hogy tárgyalóasztalnál tartsa a szerb vezetést a koszovói helyzet rendezésében.
Mindemellett a szerb elnök korlátlanul élvezi Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatását is, aki Szerbia uniós csatlakozásának egyik legelkötelezetebb szószólója. Az Európai Néppárt tagjaként a Fidesz a Szerb Haladó Párttal kiegészítve egy erős illiberális szövetséget kíván létrehozni Brüsszelben – vélekednek a német lap elemzői.
Džihić viszont arra figyelmeztet, hogy az erősödő illiberálisok által képviselt értékek és érdekek ellentmondanak az EU alapelveinek. Szerinte Berlin és Brüsszel jelenlegi pragmatikus hozzáállása nem tartható hosszú távon, hisz „taktikus lépésekkel nem lehet demokratákká formálni az illiberálisokat”. A nyugat-balkáni szakértő hangsúlyozta, hogy az Uniónak előbb-utóbb a szabadságjogokat képviselő demokratikus erők mellé kell állnia Szerbiában, ellenkező esetben teljesen elvesztheti legitimitását a régióban.
