Az elmúlt napok Belgrád–Pristina-párbeszéddel kapcsolatos eseményei jelentős mértékben megmozgatták az ország belpolitikai, de ugyanakkor külpolitikai eseményeit is. A szerb delegáció elégedett volt a Washingtonban aláírt gazdasági kérdésekben elért megállapodásokkal, ami többek között a közúti, vasúti infrastruktúra kiépítésére vonatkozik. Dejan Šoškić közgazdász, egyetemi professzor az N1 televíziónak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült Államok határozottan éreztette, aktív részese akar lenni a régió fejlődésének, ami nemcsak Szerbia, hanem az egész térség érdekét szolgálja. Különösen az úti infrastruktúra terén érdekeltek, hiszen Európa ezen része a közúti, különösen a vasúti infrastruktúra terén egy fekete lyuk.
Ám nemcsak az infrastruktúra, hanem a jószomszédi viszonyok kialakítása is befolyásolja a régió fejlődését, és a mini-Schengen éppen ezeket a viszonyokat kihasználva tenné lehetővé a szabad áruforgalmat és utazási lehetőséget. Šoškić hozzátette, Szerbiának és Albániának kompatibilis az ipara, ezt kellene a két országnak kihasználni, ebben az együttműködésben pedig Koszovónak jelentős szerep jut. Vagyis nemcsak a kapcsolatok ápolása, javítása, az együttműködés megerősítése jelent prioritást, hanem az infrastruktúra kiépítése is.
A közgazdász professzor régionális együttműködésben látja Szerbia és a szomszédos államok jövőjét, amely során szabad a munkaerőpiac és az árucsere-forgalom.
Šoškić megemlítette a Gazivoda-tóval kapcsolatos megállapodást, és rámutatott arra, hogy Gazivoda kérdése inkább Koszovó számára jelentős, hiszen a lakosság számára ez a tó jelenti az energiaforrást, vagyis Koszovó energiafüggetlenségének alapja is. Szavai szerint ez a kérdés is a regionális együttműködést serkenti majd, reményei szerint háttérbe szorítja a politikai kérdéseket.
Azzal viszont, hogy elkötelezte magát Szerbia a földgáz diverzifikációja mellett, ugyan megerősítette az energiafüggetlenségét, ám felkeltette Oroszország nemtetszését. Azzal pedig, hogy a megállapodás szerint Szerbia nem engedi meg, hogy az 5G hálózatot megbízhatatlan szolgáltatóktól érkező felszereléssel használják, Kína és a Huawei vállalat ellen lépett, kedvezve az amerikai elvárásoknak. A megállapodás még egy nemzetközi botrány váltott ki, amivel valójában nem is foglalkozott a világsajtó, miszerint Szerbia elkötelezte magát, hogy diplomáciai külképviseletét 2021. július 1-jéig áthelyezteti Tel-Avivból Jeruzsálembe. Ez a döntés mindenekelőtt Palesztina felháborodását váltotta ki, de Törökország is reagált. Palesztina a diplomáciai kapcsolatok megromlásával fenyeget.
Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője rámutatott, egyetlen uniós tagállamnak sincs nagykövetsége Jeruzsálemben, és minden olyan diplomáciai lépés, amely megkérdőjelezheti az EU Jeruzsálemmel kapcsolatos közös álláspontját, komoly aggodalmat és sajnálatot vált ki. Mint arra a Szabad Európa Rádió rámutatott, Stano kérdésükre kiemelte, ezzel a döntésével Szerbia rontott tárgyalási pozícióján a Belgrád–Pristina-párbeszédben is, mert azzal, hogy a nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezése mellett kötelezte el magát, megsértette az Egyesült Nemzetek 478-as rezolúcióját (miszerint az ENSZ kikötötte, hogy a tagállamai nem hoznak létre diplomáciai külképviseletet Jeruzsálemben, és ezzel biztosítja pártatlanságát az Izrael és Palesztina közötti viszályban). Felmerül ezek után a kérdés, ha Szerbia az egyik rezolúciót megsérti, joggal hivatkozhat-e a párbeszéd során 1244-es rezolúcióra. Kiemelte, miután Szerbia és Koszovó az eurointegrációra törekszik, az EU jogosan várja el, hogy mindkét fél igazítsa a saját politikáját az EU politikájához és álláspontjához.
