Szerbia elnöke hosszú évek után kapott lehetőséget arra, hogy párbeszédet folytasson az USA elnökével (Fotó: Beta (archív))
A Belgrád–Pristina-párbeszéd, illetve a Washingtonban aláírt megállapodás a mai napig témát ad a politikai elemzőknek, ugyanakkor sok bírálat is érkezik ennek kapcsán. Suzana Vasiljević, Aleksandar Vučić sajtótanácsadója a Prva televízióban tett vendégszereplése során tegnap úgy fogalmazott, a megállapodásnak nincs negatív hozadéka. Tartalma nemcsak Belgrád és Pristina számára fontos, hanem az egész nyugat-balkáni régió fejlődésére is hatással lesz.
Az elnök tanácsadója arra mutatott rá, hogy az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) éppen Belgrádban nyitja majd meg az első és egyedüli irodáját a régióban. Ez a korporáció a vállalatok támogatásával és a gazdaság fejlesztésével foglalkozik, és 60 milliárd dolláros költségvetéssel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy jelentős amerikai beruházásra lehet számítani Szerbiában is.
Vasiljević hozzátette, azzal, hogy Priština is a részesévé válik a mini-Schengen megegyezésnek, felélénkülhet a kereskedelem és a gazdaság is a régióban. A jelenlegi helyzetben, amikor sokan munka nélkül maradnak, ez újabb reményt kelthet a fiatalokban az itthon maradásra.
A TÍZES PONT
A washingtoni megállapodás aláírása ugyanakkor sokkalta több izgalommal járt, mint gondolták volna. Hol a szerb delegációra gyakoroltak nyomást, hol a koszovói fél érezte magát nehezebb helyzetben. Vasiljević szerint a dolgok odáig fajultak, hogy a szerb államfő az egyik pillanatban készen állt arra, hogy feladja a párbeszéd folytatását Washingtonban.
Elmondta, a szerb delegáció elé helyezett dokumentum első változata hatalmas nyomást gyakorolt Aleksandar Vučićra a tizedik pont miatt, amely Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerését jelentette volna. A dokumentum előterjesztésekor az ülésen – amelyen jelen volt Ivanka Trump, az amerikai elnök lánya, Robert O’Brien, az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint Richarg Grenell, az amerikai elnök külön megbízottja – Vučić kijelentette, az adott pont elfogadhatatlan a szerb fél számára, Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és amennyiben ez a pont része marad a dokumentumnak, a szerb delegáció kénytelen felfüggeszteni.
Vasiljević kiemelte, az adott helyzetre fel voltak készülve, nem érte őket váratlanul, hiszen a szerb biztonsági szolgálatok korábban már figyelmeztették a szerb államfőt, hogy a tárgyalás részét képezheti Koszovó függetlenségének elismerése is. A pristinai küldöttség tűzte ki ugyanis feltételként, csak akkor hajlandó elutazni az Amerikai Egyesült Államokba és részt venni a párbeszédben, ha a washingtoni találkozó témája lesz a kölcsönös elismerés is. Ennek ellenére a párbeszédet megelőzően Amerikából olyan visszajelzések érkeztek, hogy a tárgyalás során csupán gazdasági kérdésekről kívánnak tárgyalni. Sőt a párbeszédben közvetítő szerepet vállaló európai partnerek is erről erősítették meg a szerb elnököt.
Suzana Vasiljević kiemelte, Koszovó függetlenségének elismerését tartósan eltávolították a megállapodásból. Rámutatott, Amerika kormánya számára nagyon fontos, hogy a megállapodást attól függetlenül, hogy ki írta alá, vagy ki van hatalmon, tiszteletben tartsák a későbbiekben is, így fontos, hogy az aláíró felek számára elfogadható legyen a tartalma.
SZÁNDÉKOSAN KAPOTT ALACSONY SZÉKET?
A párbeszéd menetét és alakulását is számos kritika érte. Egyes kritikusok, sőt politikai analitikusok is arra mutattak rá, hogy a szerb delegációt (negatív) megkülönböztetett bánásmódban részesítették, hiszen a szerb államfőt egy alacsony székre ültették. Suzana Vasiljević kiemelte, egyes volt miniszterek úgy próbálják értékteleníteni Szerbia washingtoni sikerét, hogy a szék nagyságát emlegetik.
Rámutatott, Szerbia elnöke hosszú évek után első alkalommal kapott lehetőséget arra, hogy négyszemközti párbeszédet folytasson az Amerikai Egyesült Államok elnökével. Donald Trump az amerikai választások időszakában és a koronavírus-járvány ellenére 15 percet különített el az idejéből, hogy meghallgassa a szerb elnököt.
Vasiljević elmondta, a járvány időszakában, ami Amerika számára is hatalmas megterhelést jelent, nagyon szigorú biztonsági előírások érvényesek a Fehér Házban is. A távolságtartás, a maszk viselete ott is kötelező érvényű. Hangsúlyozta, hogy a szerb delegációhoz is ugyanaz a protokoll szerint viszonyultak, mint más országok delegációjához.
MÉGSEM VÉGLEGES DÖNTÉS?
Az izraeli szerb nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való áthelyezése kapcsán Vasiljević azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban még nem született végleges döntés. Az sokban függ attól, hogy Izrael miként viszonyul Koszovó kérdéséhez. Hozzátette, ez a kérdés valóban jelen van a dokumentumban, de nem szerepel a koszovói fél megállapodási pontjai között.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Aleksandar Vučić még az idén márciusban az Amerikai–izraeli Közügyek Bizottságának (AIPAC) konferenciáján az Amerikai Egyesült Államokban bejelentette, hogy Szerbia állami képviseletet nyit Jeruzsálemben, illetve a Szerb Gazdasági Kamara is ott nyit irodát.
Arra a kérdésre, hogy az arab államok miként fogadták Szerbia lépését, hogy a nagykövetségét áthelyezheti Tel-Avivból Jeruzsálembe, Vasiljević kiemelte, érkeztek reakciók, de főként pozitívak, és Szerbiával szemben semmilyen ellenvetés nem merült fel, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy erről a helyzetről maga a szerb elnök beszél a elkövetkező napokban.
