A Fruška gora (magyarul Tarcal) hegységet kulturális és történelmi jelentősége, valamint természeti kincsei miatt már 1960-ban nemzeti parkká nyilvánították, 1991-től pedig a Fruška gora Nemzeti Park Közvállalat irányítja. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Tarcal térsége nem fejlődött egyformán, mivel soha sem készült egy átfogó fejlesztési terv. Minden község saját igényeihez igazította a hozzá tartozó területet. A nemrég elfogadott területrendezési terv 2020-ig szabályozza a terület fejlesztésének ütemét, és ezzel megteremtődött az alapja a Fruška gora Nemzeti Park átfogó fejlesztési tervének kidolgozásához.
A tartományi adminisztráció erősödésével, valamint a Vajdaság statútumának elfogadásával elhárultak azok az utolsó technikai akadályok is, amelyek még gátolták a fejlesztési terv kidolgozását.
Ebéd a természetben
A napokban a tartományi közigazgatás, Bojan Pajtić tartományi kormányfővel az élen körutat tett a Fruška gorán, és ennek alkalmával bemutatásra került a Fruška gora Nemzeti Park fejlesztési tervének kidolgozási üteme.
Az újságírók külön kombiban kaptak helyet, azzal zötyögtünk fel a tartományi adminisztráció fekete suhanó limuzinjai után a Venacra. Néhol akkora kráterek voltak az úton, hogy alig lehetett továbbjutni, az ügyes sofőr azonban tapasztaltan kerülgette őket.
A venaci információs központ előtt kellemes a várakozás
A Venacon, az információs központban megtartotta első ülését az a munkacsoport, amely a fejlesztési tervet hivatott kidolgozni, és megállapodás született, hogy októbertől komolyan hozzálátnak a munkához, annak érdekében, hogy az év végéig elkészüljön az a dokumentum, amely az elkövetkező húsz évre megjelöli a Fruška gora fejlődésének fő irányvonalát.
A munkacsoport ülésén részt vett Bojan Pajtić is, aki elmondta, hogy azt szeretnék, ha a terv megvalósulásával a Fruška gora Vajdaság fejlődésének mozgatórugója lehetne.
– A vajdasági kormány átvette a Fruška gora Nemzeti Park felett az irányítást, amely összhangban van a Vajdaságra átruházott hatáskörök elfogadásával. Óriási idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik a hegység, nemcsak kolostorokat lehet itt találni, hanem gazdag az állat- és növényvilága is. Kevesen tudják például azt, hogy 14 tó ékesíti a térséget, vagy azt, hogy mekkora lehetőségek vannak a sportturizmus fejlesztése terén. Ezek mind olyan tények, amelyek azt bizonyítják, hogy a Fruška gora olyan hely lehet, amely a jövőben sok turistát vonzhat ide egész Európából. Azonkívül, hogy vonzóvá tesszük a térséget a turisták és a befektetők számára, a munkacsoport az összes községgel együttesen határozza majd meg a fejlődés irányvonalát, így összhangban lesz az egész térség fejlesztési stratégiája – mondta Pajtić.
Az ott Szerbia?
A Venacról utunkat Brankovac felé folytattuk. Útközben meggyőződhettünk a hegység szépségéről, valamint láthattunk az évek óta összedobált, vadon kivágott, rohadó farönköket. Az egykor kiváló aszfaltútnak egyes helyeken már csak a darabjai vannak meg, ezért néhol le kellett térni róla, hogy a kis kombi ne szenvedjen tengelytörést.
A tartományi karaván öt percre megállt a zmajevaci kilátónál, ahonnan látszik a vrdniki vár romja, de akár az egész tartomány is belátható.
Tarcal lankája szőlővel
Letenkán egy kosárlabdapályán töltöttünk 15 percet. Itt 34 fokos hőségben a tartományi vezetőség egy fekete öves dzsúdóbajnok kíséretében elbeszélgetett a letenkai ifjúsági sportközpont vezetőjével a tábor fejlesztéséről.
Innét utunk a beocsini kolostor melletti Fruška gora faiskolába vezetett, amely egy gyönyörű völgyben helyezkedik el.
A körút során a tartományi vezetőkkel folytatott beszélgetések során elhangzott, hogy a fejlesztési tervben a környezetvédelem mellett a legfontosabb helyet az erdészet, a halászat, a szőlészet, az energetika, valamint a turizmus foglalja el. Nagy fontossággal bír majd a Fruška gora alatt tervezett alagút is, amelynek köszönhetően megoldódnak majd a jelenlegi közlekedési gondok, de a környezetvédelem szempontjából is fontosnak mutatkozik a teherforgalom csökkentése.
Erdőrengeteg távolban a vrdniki bástyával
Nem hallgathatom azonban el azt, ami ezután következett. Egy nagy fűzfa alatt terített asztalok vártak bennünket, üdítők, víz minden mennyiségben, a finom házi pálinka pedig azt sugallta, hogy itt még okozhatnak némi meglepetést a beocsiniak. A pincérek készségesen szaladgáltak körülöttünk, a rövid bemelegítő után máris ott gőzölgött az asztalon az enyhén csípős körömpörkölt. Miután megbirkóztunk az „előétellel”, jöhetett a kemencében sült őz- és marhahús, gyümölcs- és zöldségágyban, amit kiváló házi borral öblíthettünk le, utat adva az omlós mákos és diós kalácsnak. A „munka jellegű” ebéd után a kormánytagok, sajtószóvivők és újságírók egyhangúlag megjegyezhették: fejlesztési terv ide vagy oda, a tarcali vendéglátók jelessel vizsgáztak.
