Jót s jól! Ebben áll a nagy titok! – fogalmazta meg Kazinczy Ferenc. A róla elnevezett Szép Magyar Beszéd felolvasási verseny március 28-án tartandó vajdasági döntőjére. A rendezvénynek hagyományosan, immár kilencedik alkalommal, Topolya ad otthont, március 25-ig lehet jelentkezni a vajdasági középiskolákból. Azok a fiatalok, akik kísérletet szeretnének tenni arra, hogy megfejtsék anyanyelvünk szépségének és helyes használatának titkát, a szervezőkhöz, a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ illetékeseihez, köztük az elmúlt évben fennállásának tízéves évfordulóját ünneplő Aurora Stúdiót képviselő Vass Borsodi Borbálához fordulhatnak bővebb információért.
– Az Aurora szakosztály, amely a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központban 1998 áprilisában alakult meg, műhellyé nőtte ki magát. Beszédművészettel, irodalommal és nyelvműveléssel foglalkozott az elmúlt több mint egy évtizedes tevékenysége során. A szép szó nyomában húsz-huszonöt gyerek nőtt fel, akik ma már egyetemi hallgatók, fiatal diplomások. Az Aurora Műhely nyelvművelő munkája volt talán a legeredményesebb. A Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület égisze alatt eddig nyolc alkalommal szerveztük meg a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép Magyar Beszéd vajdasági döntőjét. Nyolc Kazinczy-érmese van Topolyának. Büszkeségeink: Rác Lívia, Kocsis Zsuzsanna, Gazsó Hargita és Gazsó Orsolya, Beretka Katinka, Sihelnik Lenke és Sihelnik Csilla, valamint Katona Ágnes. Heten közülük az Aurora Műhely tagjaként szerezték meg az elismerést, Gazsó Orsolya a gimnázium képviseletében jeleskedett. Beretka Katinkának két Kazinczy-érme is van, ő nemcsak Győrből, hanem Sátoraljaújhelyről, a nyelvhasználati versenyről is azzal tért haza. A Kazinczy Ferencről elnevezett felolvasási versenyen a műhely indulása évében elsőként Rác Lívia érdemelte ki e rangos elismerést, sőt ő akkor a határon túli versenyzők legjobbja lett. Később Kaleidoszkóp-díjjal is kitüntették, csakúgy, mint Verbászi Beátát, aki a műhely egyik alapító tagjaként Győrött elnyerte a Radnóti-díjas előadóművész címet is – emlékezett Vass Borsodi Borbála nyugalmazott magyartanár, aki ma is aktívan részt vesz a stúdió munkájában.
– Nagyon eredményesnek bizonyult az évek során az együttműködés a Kodály Zoltán MMK Cirkalom táncegyüttese, a Csalóka zenekar és az Aurora között. Több kollázsműsort készítettünk együtt, közülük csak a legsikeresebbeket említeném: az Ima 2000-ben, az 1848 a déli végeken, valamint a Márciusi nap, nagy a te hatalmad című emlékműsorokat. A művelődési központ keretében alakuló Aurora szakosztályt is az 1848-49-es szabadságharc 150., valamint Petőfi Sándor születése 125. évfordulójának apropója hívta életre. A Kodály Zoltán Művelődési Egyesület akkori vezetősége, Egeresi Sándor elnökkel az élen, a műhely alakulásának évében, vagyis 1998 tavaszán felkért, hogy vállaljam a jubileumi március 15-i emlékműsor prózai és verses részének szerkesztői feladatait – mondta a tanárnő.
Elmondta, hogy Egeresi Sándor kezdeményezésének köszönhető az is, hogy az Aurora Műhely szervezésében hat alkalommal rendeztek Topolyán versíró és szövegillusztráló tábort, számos kiváló hazai és külföldi vendégtanár, művész bevonásával. A stúdió nem véletlenül viseli az Aurora nevet. Az elnevezés megegyezik az 1965-től 1970-ig gimnáziumi tanárként dolgozó Tóth Ferenc által vezetett önképzőkör elnevezésével. Névadó gesztusuk a költő, író, pedagógus személye és munkássága iránti tiszteletről és megbecsülésről árulkodik. Az Aurora Műhely beszédművészeti tevékenységét az irodalmi jellegű pályázatokon való részvétel, emléknapok megszervezése, könyvbemutatók kísérték. Minden évben, alkalmi műsor keretében megemlékeznek Tóth Ferencről, továbbá Topolya egy másik jeles szülöttjéről, Juhász Erzsébetről is kilenc alkalommal emlékeztek meg. Az utóbbi nevét viseli az a könyvtár, amelyet a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központban létesítettek.
A topolyai Gorica épületében működő Kodály-ház adott otthont nemrég az immár kilencedik alkalommal meghirdetett Bálint-napi irodalmi pályázat díjkiosztó ünnepségének, melynek keretében Ady Endre halálának kilencvenedik évfordulója alkalmából szervezett szavalóverseny is zajlott. A műsorvezető személyében ezúttal a huszonnégy éves Csernai Adrien újságíró-gyakornok jeleskedett, aki hetedikes korában, az Aurora Műhely tagjaihoz csatlakozva jelen volt az alakuláskor.
– Az első igazi sikeremet aurorásként nyolcadikos koromban, az általános iskolások művészeti vetélkedőjén szereztem. Elmondhatom, hogy leendő hivatásom kiválasztásánál is az Aurora Műhelyben szerzett tapasztalatok, élmény- és tudásanyag szerepelt döntő tényezőként. Mindenekelőtt a tanárnő lelkiismeretes, odaadó munkájának köszönhetem, hogy többek között én is a köreikben töltött évek folyamán tanultam meg egyre szebben, igényesebben kifejezni magam.
Beszélgetésünk közben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy – véleménye szerint – közösségünkben jelenleg hiány mutatkozik olyan elhivatott tanáregyéniségekből, akik szenvedéllyel vállalják a diákokkal való műhelymunkát, önképzőköri feladatokat. Minden bizonnyal megállapítását igazolja az a tény is, hogy bár a már nyugdíjba vonult tanárnő szívesen ruházná rá a fiatalabb generáció képviselőire az Aurora vezetését, jelentkező – aki ténylegesen vállalná a több mint egy évtizedes, sikeres múlttal rendelkező műhelymunka irányítását – még nincs. Vass Borsodi Borbála tanárnő összefoglalója végén, elhatározásának igazolására – Nagy Annát idézve – így fogalmazott: ,,…a szerelvény újra indulhat, a pályaőr tiszteleg: jó utat! / – lehunyt szemmel kinyílt lélekkel / beletörődsz: éveket suhant az idő / s még utazol még álmaid vannak –”
Sihelnik Lenke, az egyik Kazinczy-érmes előadó verssel ajándékozza meg közönségét
Koszorúzás Tóth Ferenc emléktáblájánál
Palágyi Krisztián többször volt vendége az Aurora műsorainak
Vass Borsodi Borbála könyvvel a kezében
Turuc Roxána, fiatal tehetség is jeleskedett a nemrég szervezett Ady-szavalóversenyen
A Cirkalom táncegyüttes tagjaival közösen, Kodály Zoltánra emlékezve
