Bert Sakmann élénken érdeklődött a történelmi események iránt (a szerző felvételei)
– A tudomány egyetemről való kilépésének a legjobb módja az, ha a jövő generációjára tekintünk, vagyis, ha a középiskolásokat keressük meg – nyilatkozta Pál József, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese arról az igyekezetről, hogy minél jobban bevonják a tanuló ifjúságot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából szervezett négynapos tudományos tanácskozás programjába. – Ez összhangban áll azzal a stratégiai elvünkkel is, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek meg kell próbálnia a legjobb hallgatókat megszerezni a Dél-Alföldön, Magyarországon, vagy akár nemzetközi területen is – tette hozzá.
A Szent-Györgyi évforduló alkalmával emlékkiállítást nyílt a magyar származású Nobel-díjasok tiszteletére
A szervezők tizenkét olyan iskolát választottak ki, ahonnan sok diák kerül a szegedi egyetemre, közülük kilenc magyarországi, a dél-alföldi régióból, legnagyobb hangsúllyal Szeged, mellettük két zentai és egy szabadkai gimnázium képviseltette magát. Tavaly ősszel a szaktanárok és igazgatók segítségével kezdték meg a válogatást, hetven diákból végül kilencet választottak ki, akik a Nobel-díjas tudósokat bemutathatták a fórumon. Nagy élmény volt ez a diákoknak és a tudósoknak egyaránt, akik protokolláris kötelezettségeik mellett úgy tűnt, őszinte örömmel tesznek látogatást egy-egy tanintézménybe. – A vállalkozás jól sikerült, megmozgatta a gimnáziumokat – mondta a rektorhelyettes. – A legnagyobb gratuláció mégis a Nobel-díjasoknak jár, akik közvetlenséggel és egyszerűséggel nyilatkoztak meg, és bölcs tanácsokat adtak a diákoknak.
Páholyt kapott Szent-Györgyi a Tisza-parti Szegedi Nemzeti Színházban
A minapi rendezvénynél aligha lehetett méltóbb módot találni arra, hogy Szeged megünnepelje Szent-Györgyi Albert kettős jubileumát. Ebben a hónapban ugyanis 80 éve, hogy Szent-Györgyi Albert bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”, és 75 éve, hogy a felfedezésért elnyerte az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat. A Szegedi Tudományegyetem meghívását kilenc Nobel-díjas fogadta el, ennyi Nobel-díjas egyidejűleg sohasem tartózkodott Magyarországon. A neves tudósok mellett csaknem ezer kutató érkezett a világ harminc országából. A kilenc Nobel-díjas: Andrew V. Schally (1977-ben érdemelte ki a jeles díjat), Bert Sakmann (1991), Eric Wieschaus (1995), Peter C. Doherty (1996), Tim Hunt (2001), Robert Huber (1988), John E. Walker (1997), Aaron Ciechanover (2004) és Ada E. Yonath (2009). Különböző időpontban érkeztek a Tisza menti városba, legtöbbjük egyáltalán nem keltett feltűnést, de nagy szeretettel fogadták őket.
Elsőként Peter C. Doherty ausztrál kutató érkezett meg Szegedre, feleségével egy hetet töltöttek az egyetemi városban. Ő az egyetlen, aki állatorvosi oklevéllel nyerte el a Nobel-díjat. Elismerése az immunrendszer működéséhez kapcsolódik. A szervezet védekezőrendszerében működő T–sejtek funkcióját ismerte föl, amelyek kulcsfontosságúak a vírusok és daganatok elleni védekezésben. Nobel-díjáról szólva úgy fogalmazott, az elismerés óta aktívabban részt vesz a közéletben, és próbál a tudomány érdekében szót emelni. Szegedi tartózkodása során védnöke lett az SZTE gyakorló Ságvári Gimnázium laboratóriumának, és részt vett egy biológiaórán. Csatlakozott a diákokhoz néhány biológiai kísérlet erejéig: ezüstkörpróbát hajtottak végre, mikroszkópos vizsgálattal szövetmintákat határoztak meg és azonosítottak néhány állatfajt. Doherty az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságában tartott előadásán az influenzavírusokkal szembeni ellenálló képességről beszélt. Azt is elmondta, jövő nyáron lesz ötven éve, hogy a tudománnyal foglalkozik.
Peter C. Doherty ausztrál kutató a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában találkozott a középiskolásokkal
A Nobel-díjasok egy része, közöttük Doherty, látogatást tett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban és megnézte a Szegedi Nemzeti Színház egy-egy előadását is. A kirándulók között volt Bert Sakmann, a jó fizikai erőnlétnek örvendő hetvenéves német fiziológus, akit a szegedi sajtó a kilencfős Nobel-díjas csapat egyik legérdekesebb figurájának nevezett ki, mert cseppet sem hasonlít a többi nyolcra. Erre az újságírói jelzőre Sakmann professzor nemcsak azzal szolgált rá, hogy Einsteinhoz vagy Faludyhoz hasonlóan nem hord zoknit, hanem azzal is, hogy mindent tud az 1956-os eseményekről. Első útja az Auditorium Maximumba vezetett a szegedi bölcsészkaron. – Jó érzés volt belépni abba a terembe, ahonnan elindult a forradalom, ez a téma mindig érdekelt. Sokat beszélgettem erről a helyi professzorokkal – magyarázta újságírók gyűrűjében. Sakmann 1991-ben az egyedi ioncsatorna működésének vizsgálatáért kapta a Nobel-díjat. A 10 millió svéd korona nagy részét saját alapítványába és kutatásokba fektette, a maradékot pedig betette a bankba.
Tim Hunt kedvesen és készségesen válaszolgatott az újságírók kérdéseire, pedig valószínű, gyorsan ráunt
A Deák Ferenc Gimnáziumban a németországi Robert J. Huber látogatta meg a diákokat, a professzor a Max Planck Intézet martiensriedi Biokémiai Intézet szerkezetbiológusa. Nobel-díját megosztottan a membránba ágyazott fehérjék térszerkezetének meghatározásáért vehette át 1988-ban. A professzor egy iskolai óra keretében tartott előadást. A Szegeden zajló nagyszabású tudományos tanácskozás kapcsán elmondta: méltó névadója Szent-Györgyi Albert a tudományos konferenciának, hiszen a C-vitamin izolálása és kifejlesztése annak idején hatalmas tudományos áttörésnek számított.
– Mikor elkezdtünk kísérletezni a bormuslincával, ami végül a Nobel-díjhoz vezetett, nem feltételeztük, hogy mennyire hasonlít egymásra a muslinca és az ember – mesélte az orvosi-fiziológiai terület kitüntetettje, Eric Wieschaus Szegeden. Azt mondta, a kíváncsiság hajtotta, és az, hogy megtudják: miként fejlődik bármelyik embrió. Soha nem látták előre az eredmények közvetlen alkalmazását a humán biológiában, tudósként az ember majdnem sosem tudhatja, milyen fontos az a kísérlet, amivel épp dolgozik, ugyanis más tudósok építhetnek erre a tudásra – hangsúlyozta.
Az SZTE Tanulmányi és Információs Központja négy napig adott otthont a tudósoknak, a nagyszámú egyetemi hallgató azonban ezekben a napokban sem mondott le kétkerekűjéről
A Szegedre látogató kilenc Nobel-díjas közül a John E. Walker által kutatott téma kötődik a legszorosabban Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetemen végzett, Nobel-díjjal elismert munkájához. A biológiai energia „kémiai valutáját”, az ATP-t képző enzim karakterizálását köszönheti a tudomány az 1997-ben Nobel-díjjal jutalmazott John E. Walkernak. Érdekes, hogy kettejük életútjában is több párhuzamra figyelhetünk fel. Walker Angliában született, az Oxfordi Egyetemen tanult, ott szerezte meg doktori fokozatát, ám kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, majd Franciaországban dolgozott. A kétszeres Nobel-díjas Frederick Sangerrel beszélgetve, a hatására tért vissza Angliába: Walker a cambridge-i orvosi kutatóközpont molekuláris biológiai laboratóriumának kutatójaként nyerte el a Nobel-díjat. Szent-Györgyi a Cambridge Egyetemen Hopkins biokémiai tanszékén szerezte meg második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott, és Klebelsberg kultuszminiszter hívására tért haza, Magyarországra: 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzoraként dolgozott, és itteni munkájáért nyerte el 1937-ben az orvosi és élettani Nobel-díjat.
A Szegedi Nemzeti Színházban pompás rendezvénnyel köszöntötték a résztvevőket, ezzel is bizonyítván, hogy a Tisza menti város a tudomány, de a kultúra jelentős központja is
A Szegedre látogató Nobel-díjasok között Ada E. Yonath volt az egyetlen nő. Elmondta, a Nobel-díj a személyes életét nem változtatta meg, viszont lehetőséget kapott arra, hogy fiataloknak beszéljen a tudományról. Nem szükséges kutatónak lenni annak, aki nem szereti a tudományt. Tedd, amit szeretsz és tudsz is csinálni! – tanácsolta a hallgatóságnak. Véleményét megosztotta a szintén kémiai Nobel-díjas Aaron Ciechanover is. Azt mondta: Benne lenni a tudományban és felfedezni a természet titkait – ez a boldogság hihetetlen forrása. A tudományhoz valódi szenvedély kell, ez a legfontosabb. Ez nem munka, hanem olyan hobbi, amit sosem un meg az ember – mondta.
Szent-Györgyi Albert nyolcvan évvel ezelőtt Szegeden fedezte fel a C-vitamint, és hetvenöt évvel ezelőtt tüntették ki Nobel-díjjal
A szegedi esemény mintegy záróakkordjaként tölgyfát ültettek az SZTE Tanulmányi és Információs Központja, valamint a Bölcsészettudományi Kar közötti Ady téren, a tölgynél emléktáblát is avattak, rajta a kilenc Nobel-díjas nevével. Az egybegyűlteket Andrew V. Schally 85 éves lengyel származású tudós ragadtatta el, aki a tűző napon hajlott kora ellenére lapátot fogott, mert mindenáron hozzá akart járulni a Tudományok fája elültetéséhez. Mint mondta, Miamiban él, így nem zavarja az erős nap. Schally professzor egyébként aktív, a Miami Egyetem Miller Orvosi Iskoláján a hormonális hatások rákterápiákban való felhasználását kutatja. 1977-ben az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért nyerte el a Nobel-díjat. – Én az Osztrák–Magyar Monarchia területéről származtam el Amerikába. Az egykori Monarchia alkotta közép-európai térség nagyon közel áll a szívemhez – foglalta össze az idős Nobel-díjas, elmondása szerint manapság is élénk kapcsolata van a magyar kutatókkal. Jelenleg a New-Orleans-i kutatócsoportjában is hatvan magyar kutatóval dolgozik együtt. Az utóbbi tíz évben a prosztatarák célzott kemoterápiás gyógyítására irányult a figyelme. Shally professzort több díszdoktori címmel is megajándékozták Magyarországon, amire nagyon büszke. Az egyikkel éppen itt, a Szegedi Tudományegyetemen.
A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor
Sok minden változott, sokkal modernebb lett Szeged ahhoz képest, amilyennek sok évvel ezelőtt láttam – nyilatkozta Tim Hunt angol Nobel-díjas kutatóprofesszor, akinek kiváló benyomásai vannak a magyar kutatókról. A 2001-ben megosztott Nobel-díjban részesült tudós felfedezése a sejtosztódás mechanizmusának és szabályozásának megértésében játszik óriási szerepet.
