Mikor alapították a Matica srpskát és ki volt az első elnöke? Soroljatok fel három olyan középiskolát, amely a tizenkilencedik századi Nagybecskereken működött! Határozzatok meg két olyan vajdasági magyar ajkú kutatót, aki a huszadik század második felében a magyarok művelődéstörténetével foglalkozott! A feljegyzettek, és más, a vajdasági többnemzetiségű közösséget alkotó népek történelmére és kultúrájára vonatkozó kérdések, feladványok is elhangzottak Topolyán a Tartományi Végrehajtó Tanács 2005-ben a multikulturalizmus és tolerancia fejlesztése céljából hagyományteremtő szándékkal indított projektuma keretében megrendezésre kerülő Mennyire ismerjük egymást? elnevezésű vetélkedősorozat negyedik ciklusának első állomásán.
A négy éve indított Toleranciaprogram alprojektumát képező vetélkedősorozat a tudás gyarapítását és egymás jobb megismerését szeretné serkenteni mindenekelőtt a célközösség: a vetélkedőben is részt vevett vajdasági, jelen esetben kilencvenöt tartományi középiskola tanulóinak körében. Topolyán a Művelődési Ház adott otthont a rendezvénynek, mely a topolyai önkormányzattal karöltve egyike azon intézményeknek, szerveknek, melyek a Vajdasági Rádió és Televízión kívül a tartományi jogalkotási, közigazgatási és kisebbségügyi titkárságot segítik ez irányú célkitűzései megvalósításában.
A verseny két szakaszban valósul meg. A topolyai körzeti versenyt április 7-éig Vajdaság további tizenegy városában szervezett kvíz követi. Temerin, Palánka, Apatin, Szabadka, Magyarkanizsa, Titel, Inđija, Pancsova, Fehértemplom, Šid, valamint Szécsány is várja a fiatal versenyzőket és a népes, lelkes szurkolótábort. A topolyai rendezvényen a délelőtt folyamán a verbászi Július 4-e Szakközépiskola, a keresztúri Petro Kuzmjak Általános Iskola és Gimnázium, az óbecsei Gimnázium és a szintén óbecsei közgazdasági-kereskedelmi középiskola tanulói mérettettek meg. Délután pedig – mivel a topolyai Sinkovics József Szakközépiskola nem élt a versenyen való részvétel lehetőségével – a topolyai Mezőgazdasági Iskola, a szintén helybeli Dositej Obradović Közgazdasági Középiskola és Gimnázium, valamint a verbászi Žarko Zrenjanin Gimnázium diákjai mérték össze a Mennyire ismerjük egymást? című kiadvány negyedik kiadásának anyagából is szerzett tudásukat és felkészültségüket a Ninkov Kovačev Olga művészettörténész, Papp Árpád néprajzkutató és Mirko Grlica történész alkotta zsűri előtt. A vetélkedő lebonyolításának második szakaszában Újvidéken május folyamán szervezik meg a negyed-, középdöntőket, majd a végső ,,összecsapást”. Ezekről a versenyekről felvétel készül majd, amelyeket egy későbbi időpontban közvetíteni is fognak. Topolyáról a két becsei középiskola, valamint a verbászi Žarko Zrenjanin Gimnázium és a topolyai Dositej Obradović Közgazdasági Középiskola és Gimnázium tanulói nyertek jogot, hogy Újvidéken is bizonyíthassák felkészültségüket.
A vetélkedő szünetében Papp Árpádot kértem meg, hogy összegezze a toleranciakvíz zsűrijében betöltött szerepköréből adódó immár négyéves tapasztalatait, és jellemezze a versenyt.
– Egyre nyilvánvalóbb, hogy mindenekelőtt azt kell szorgalmazni, hogy ne kifejezetten a nemzeti történelmek álljanak az érdeklődés középpontjában. A régiók történelmének kellene előtérbe kerülniük. Az itt élő népek vonatkozásában kirajzolódó történelmi kapcsolatok, a közös események kiemelése és tudatosítása elsődleges jelentőséggel bír. Természetesen ez a tendencia korántsem kell megkérdőjelezze a nemzeti történelmek fontosságát, de a nemzeti értékek és sérelmek állandó hangsúlyozása helyett az integráció jelentőségére kell összpontosítani. Ezzel a rendezvénysorozattal a megbékélés, a közös múlt és a jövő elfogadásának, az uniós integráció ideológiájának közvetítése a célunk.
Papp Árpád a vetélkedősorozat legfontosabb pozitív hozadékai között tartja számon, hogy a felnövő generációt nyitottabb gondolkodásra ösztönzi, segít abban, hogy a fiatalok a tolerancia légkörét és szellemiségét ne csak magukra erőltessék, hanem ténylegesen magukévá is tegyék és hirdessék. Hozzáfűzte: a projektum előremutató, pozitív irányba befolyásoló erőt fejt ki, a vetélkedőn résztvevő tanulók széles spektrumban mozognak. Mint megtudtuk, a versenyzők számára rendelkezésre bocsátott kiadvány továbbra is csupán szerb nyelven jelenik meg. Ez a tény, mely a nem szerb nemzeti közösségeket képviselő középiskolás diákok alacsony részvételi arányának miértjére is magyarázattal szolgál, számos vita forrását képezte, azonban megfogalmazódott: nem lehet párhuzamosan több nyelven vezetni a rendezvényt. A zsűri tagja csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a nem szerb nemzeti közösségek képviselői csupán szimbolikusan vannak jelen a résztvevők között. Arra is kitért, hogy meglátása szerint elsősorban a tartományban élő többségi nemzet fiataljait kell ösztönözni, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalható negatív hatások ellenében a multikulturalizmus eszmeiségét ismerjék meg, fogadják be.
A vetélkedőn sikeresen szerepelt óbecsei közgazdasági-kereskedelmi középiskola egyik tanulója, Nemanja Knežević is nyilatkozott lapunknak. Kérdésünkre, hogy vajon a vetélkedőbe bekapcsolódva a környezetünkben élő más nemzetek történelmére és kultúrájára vonatkozóan szerzett tudásanyag segíti-e a más nemzetek tagjaihoz való közeledést, és milyen mértékben jut kifejezésre a tolerancia a gyakorlatban, a következő választ kaptuk:
– Születnek ismeretségek különböző nemzetek tagjai között a vetélkedő jóvoltából is. A kvíz fontos hozadékának tartom, hogy az itt élők történelmének, kultúrájának közös mozzanatai, jellemzői is kirajzolódnak, a tolerancia elterjedésének foka azonban – bár léteznek pozitív példák – meglátásom szerint nem elégséges. Bár a vetélkedő hozzájárul ahhoz, hogy hangsúlyosabbá váljon a tolerancia eszmeisége, mégis úgy érzem, hogy elsősorban a más nemzetek sajátosságai iránt érdeklődést mutató, a vetélkedőbe is bekapcsolódó fiatalokhoz jut el a pozitív üzenet, szélesebb körben sajnos nemigen jut kifejezésre.
