A fiatalok önfeledten szórakoztak (Fotó: Nagy Gábor)
Falunapot ültek a hétvégén és megtartották a falubeliek XVII. találkozóját Magyarcsernyén. Az eseményre hazalátogattak a faluból elszármazottak, a vendégek között volt Bakonycsernye és Nagyszénás testvértelepülések küldöttsége. Néhányan megjegyezték, hogy a vártnál kevesebben jöttek el a falu legnagyobb ünnepére. Pedig nem akármilyen esemény volt, hiszen Magyarcsernye fennállásának 220., a helybeli Roham labdarúgóklubnak pedig a 90. évfordulójáról emlékeztek meg.
Ügyességi vetélkedőket szerveztek a legkisebbeknek
A vendégeket pedig tartalmas műsor várta: a Roham megmérkőzött a bakonycsernyei Bányász focicsapatával, bemutatták Teleki Júlia: Hol vannak a sírok című könyvét, ezenkívül pörköltfőző versenyt és ügyességi vetélkedőt tartottak a fiatalok részére, és megtartották a II. Délvidéki Parasztolimpiát. A népzenei műsorban a helybeli műkedvelőkön kívül felléptek a topolyai és a bácsfeketehegyi (feketicsi) vendégek. A szabadkai lemezlovasok mellett fellépett Vastag Csaba.
Magyarcsernyén sikerült megvalósítani néhány beruházást, de mint Hódi Ervin tanácselnök mondta, nem elég utakat építeni, amikor nincsenek munkahelyek. A fiatalok elköltöznek, sok esetben határon túlra. Változik a falu arculata, és vele együtt nemzeti összetétele is. Az itthon maradottak többsége mezőgazdaságból él, egyharmaduk idős, sok esetben magatehetetlen ember. A vidék gazdálkodóinak az életét két éve belvíz, most szárazság keseríti. A tartomány hatáskörének a kilátásba helyezett beszűkítése pedig még sötétebb jövőképet vetít a csernyeiek elé. A kilencvenes években még 2500-an éltek a román határ közelében fekvő, magyar többségű községi székhelyen, ma talán másfélezren vannak.
– Fogyatkozunk. A munkahelyteremtés lehetősége szinte bezárult. Falunk sokat emlegetett jövőképének megteremtése országunk határán kívüli, idegen területekre tolódik át. Fiatal, gyermekes házaspárok, legények, nagylányok, a jobb életet keresők elvándorlása üressé teszi a falu utcáit, az iskola- és a templompadokat. Minél nagyobb és gyorsabb a fogyatkozás, az elvándorlás, annál szegényebbé, gyámoltalanabbá válik szülőfalunk, Magyarcsernye – mondta Halász György a Csernyeiek Klubjának évértékelő beszámolójában.
Magyarcsernye történelmének egyik fénypontja 1898-ban volt, amikor nagy pompával megnyitották a Magyarcsernyén áthaladó vasútvonalat Zsombolya és Nagybecskerek között.
– Hogy merre haladt, hova fejlődött ez a vidék, mára már tudjuk. Hova vitt bennünket a kis vonat a valóságban és virtuálisan, arról nem beszélünk. Hogy lesz-e aki a következő jubileumról megemlékezik, majd meglátjuk – ezekkel a szavakkal fejezte be történelmi ismertetőjét Csányi Mihály nyugalmazott iskolaigazgató.
A Délvidéki Parasztolimpia derűs pillanatai
