A világ számos vezetője gratulált Donald Trumpnak második mandátumának megkezdése alkalmából. Az új amerikai elnök, aki beiktatási beszédében aranykort ígért hazájának, máris gőzerővel dolgozik. Elrendelte az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímapaktumból és az Egészségügyi Világszervezetéből (WHO). Bejelentette a Panama-csatorna visszavételét is, ami heves reakciót váltott ki a közép-amerikai országban.
Számos külföldi vezető gratulált Donald Trumpnak, akit hétfőn iktattak be második alkalommal az Egyesült Államok elnöki tisztségébe. Az uniós vezetők és a NATO-főtitkár is bizakodással tekintenek az együttműködésre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és António Costa, az Európai Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy társadalmaik együtt érhetik el a nagyobb jólétet és erősíthetik közös biztonságukat. Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a partnerség folytatásának fontosságát hangsúlyozta, s emlékeztetett, hogy „együtt erősebbek és nagyobb biztonságban vagyunk a globális kihívások kezelésében”. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Trumppal a katonai szövetség többet fordít majd a védelmi kiadásokra.
Olaf Scholz német kancellár a jó transzatlanti kapcsolatok folytatását kívánta az Egyesült Államokkal, amelyet hazája legközelebbi szövetségesének nevezett. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő pedig azt ígérte, hogy a következő években a két ország közötti kapcsolat legszebb napjait fogják megélni. Narendra Modi indiai miniszterelnök szoros kapcsolatokat kíván kialakítani. A török elnök pedig arra emlékeztetett, hogy Trump véget szándékozik vetni Oroszország ukrajnai háborújának. Recep Tayyip Erdoğan egyetért azzal, hogy mielőbb meg kell oldani a problémát.
Az orosz államfő – másokat megelőzve – már a hétfői ünnepélyes eskütétel előtt gratulált Trumpnak. Vlagyimir Putyin békülékeny hangnemben azt üzente, célja a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása, amelyek szerinte nem Moszkva hibájából szakadtak meg.
Trump jelezte: a közeljövőben telefonon beszél Putyinnal, akivel az Ukrajna elleni háború lezárásáról is tárgyalna. Az amerikai elnök szerint Putyinnak „megállapodást kell kötnie. Ha ezt megtagadja, romba dönti Oroszországot”.
JÖN A SZUPERHADSEREG
A 78 éves Trump már a hivatali eskü utáni órákban munkához látott. Több intézkedést kezdeményezett, illetve hagyott jóvá, összhangban a beiktatási beszédével. Abban egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy hivatalba lépésével megkezdődik az USA aranykora. Megígérte, hogy „változtatási hullám söpör majd végig az országon”, ahol „a valaha látott legerősebb hadsereget” szereli fel. Kormányzata prioritásai között említette az infláció letörését, az állami kiadások csökkentését, az importvámok emelését, az adócsökkentést, és az amerikai dominancia biztosítását az energiapiacon. Kilátásba helyezte (majd órákkal később el is rendelte) a nemzeti vészhelyzet kihirdetését az amerikai–mexikói határon, miként a bevándorlók millióinak és a „bűnöző idegenek” kitoloncolását.
Közölte: katonákat vezényelnek a déli határra, hogy megállítsák a migránsok „katasztrofális invázióját”. (Nem sokkal utána leállíttatta azt a programot, amelyet még Joe Biden kormányzata indított. A program lehetővé tette, hogy bevándorlók egy CBP One nevű alkalmazás segítségével időpontot foglaljanak a legális belépőkapuknál az Egyesült Államokba való beutazáshoz.)
Bejelentette a Panama-csatorna visszavételét is. A közép-amerikai ország elnöke azonnal visszautasította az ötletet. José Raúl Mulino közölte: a csatorna Panama tulajdona, és az is marad, az üzemeltetési joggal együtt.
ÁRCSÖKKENTÉSEKRE UTASÍTOTT
Trump beszélt arról is, hogy már az első munkanapon „egy sor történelmi jelentőségű végrehajtói utasítást” ír alá, s ezzel megkezdik „Amerika teljes helyreállítását és a józan ész forradalmát”. Az aláírt első intézkedések között volt a lakosság anyagi terheinek csökkentéséről szóló általános rendelkezés, amellyel a szövetségi intézményeket azonnali árcsökkentésekre utasította.
Elnöki rendeletei több másik területet is érintenek. Egyebek mellett döntött arról, hogy az Egyesült Államokat kilépteti a párizsi klímamegállapodásból és az ENSZ egészségügyi szervezetéből (WHO). Az utóbbira vonatkozó határozat értelmében az USA egy éven belül hivatalosan elhagyja a WHO-t, s megszünteti pénzügyi támogatását. A szervezet azért vált kegyvesztetté, mert Trump szerint tévesen kezelte a járványokat, átverte az Egyesült Államokat és aránytalan anyagi terheket rótt rá. (Washington a WHO legnagyobb finanszírozója; a szervezet költségvetésének 18 százalékát biztosítja, ami 6,8 milliárd dollárnak felel meg.) A WHO tegnap abbeli reményét fejezte ki, hogy Trump meggondolja magát.
KIRÚGJA A MEGBÍZHATATLANOKAT
Máris kegyelmet adott a 2021. január 6-i capitoliumi véres zavargások mintegy 1500 résztvevőjének, akik azért tiltakoztak és törtek be a törvényhozás washingtoni épületébe, mert nem akarták elismerni Trump akkori választási vereségét.
Rendeletet adott ki arról is, hogy nem kaphatnak automatikusan amerikai állampolgárságot azok, akik bevándorlók gyermekeként születnek az Egyesült Államokban.
Egy másik dokumentumban úgy rendelkezett, hogy a Mexikói-öböl neve mostantól legyen Amerikai-öböl. Emellett terrorszervezetnek nyilvánította a külföldi szervezett bűnözői csoportokat, köztük a drogkartelleket.
Nekilátott az általa megbízhatatlannak tartott tisztségviselők eltávolításához is a Biden által hátrahagyott kormányzatból. Első lépésben négy személyt bocsátott el. Trump korábban többször beszélt arról, hogy hivatalba lépése után számára megbízható, a politikai irányvonalának megfelelő munkatársakat akar látni a kormányzatban, s nem akarja, hogy a „mélyállam” ismét megakadályozza, vagy megnehezítse döntéseinek végrehajtását.
Nyitókép: AP via Beta
