Példátlan intézkedéssel hívta fel magára a figyelmet Donald Trump. Aznap vonta vissza már-már csodatévőként reklámozott legutóbbi vámintézkedését, amelyiken a tarifák hatályba léptek. Döntésével 90 napos szünetet is hirdetett. Ebben az időszakban az általa kipécézett országok 10 százalékos viszonossági vámot kötelesek fizetni az USA-ba szállított árucikkek után. Kína kivétel: rá 125 százalékos tarifa vonatkozik. A szünetben Washington hajlandó minden érintett országgal külön tárgyalni új, személyre szabott vámok megállapításáról.
Általános meglepetésre új fejezetet nyitott a nemzetközi kereskedelmi háborújában az amerikai elnök. Donald Trump ismét módosította saját szabályait, amelyeket április 2-án hirdetett ki. A legutóbbi, váratlan, s az Egyesült Államok modern kori történelmében egyedülálló döntést szünetnek nevezte el, és néhány órával azután ismertette, hogy életbe lépett a külföldi árucikkekre egy héttel korábban kilátásba helyezett visszonossági (kölcsönösségi) importvámjainak második, legütősebb csoportja.
Különböző indokokra és sérelmekre hivatkozva Trump április 2-án jelentette be, hogy behozatali vámokkal sújt mintegy 180 országot. Többségükre 10 százalék (alaptarifaként is emlegetett) vámot vetett ki április 5-étől, a maradék 60 országra és az EU-ra 10 és 50 százalék közöttit, április 9-étől. Kína kivételével, amely csak aznap 84 százalékot kapott, amire azonos mértékben válaszolt.
Még 24 óra sem telt el azután, hogy életbe léptek a viszonossági tarifák, Trump hirtelen megváltoztatta eredeti döntését. Új intézkedésként még aznap (itteni idő szerint április 9-én este) megváltoztatta az április 2-án ismertetett döntését, illetve az azt szentesítő rendeletét. Ezúttal közölte: 90 napos szünet (halasztás) következik, módosított vámokkal, amelyek erre az időszakra érvényesek. A változtatás értelmében mindenkire egységesen 10 százalék kölcsönösségi importvám vonatkozik. Kína esetében 125 százalékra emelte az áruk behozatali vámját, válaszul a kínai ellenvámokra.
A kínai gazdaságot derékba törni hivatott vámok maradnak. A felvételen amerikai és ausztrál steakválasztékot szemlél egy vásárló a pekingi Hema szupermarketben (Fotó: AP via Beta)
TISZTELETET KÖVETEL
Peking addig nem szabadul a tehertől, amíg nem mutat tiszteletet, illetve amíg el nem ismeri, hogy „az Egyesült Államok és más országok anyagi lehúzása” fenntarthatatlan és elfogadhatatlan – üzente Trump, aki az általa megbüntetett országok mindegyikével hajlandó tárgyalni, illetve megegyezni a (vélhetően új) tarifákról. Az egyezkedésekre a 90 napos szünetet használnák fel. Trump „mindenki számára tisztességes alkukat” kínál. Ajánlata Kínára is vonatkozik.
A Fehér Ház szerint már több mint 75 ország vette fel a kapcsolatot Washingtonnal, hogy rendezzék a vitás kereskedelmi kérdéseket. Scott Bessent pénzügyminiszter közölte: bármelyik országgal készek tárgyalni, ám a kormányzat elvárja, hogy az érintettek a legjobb ajánlattal forduljanak Washingtonhoz, a globális kereskedelem átrendezésére törekedve.
„TÚL MESSZIRE MENT”
Bessent nyilatkozatából az is kiderült, hogy nem lepődött meg Trump döntésén. Szerinte az elnök stratégiája eleve az volt, hogy haladékot ad a listán szereplő országoknak.
A Fehér Ház belbiztonsági tanácsadója is azt állította, hogy Trump egy előre kidolgozott tervet követett. Stephen Miller meggyőződése, hogy az elnök mesterstratégiájával, és remek taktikai tervezésével többet tett a megromlott nemzetközi kereskedelem reformjáért, mint bárki más az utóbbi évtizedekben.
Mások szerint Trump kényszerből lépett vissza. Több nagyvállalati vezető, bankvezér és egyéb tényező kényszeríthette rá erre. Köztük a várható lakossági elégedetlenség, hiszen az ominózus vámok jelentős drágulásokat hoztak volna. (A friss felmérések szerint az amerikaiak 56 százaléka szerint Trump „túl messzire ment” az importvámok kiszabásával.) Ezenkívül recesszióba taszíthatták volna mind az amerikai, mind a globális gazdaságot.
ROBBANT AZ ATOMBIZTOS PAPÍR
A nemzetközi kereskedelemben máris óriási felfordulást, zűrzavart okoztak a vámok, a részvények a tőzsdéken napokig zuhantak. A részvénypiacok kivéreztek, a kötvénypiacok megzavarodtak.
Az évtizedekig a világ legbiztonságosabb értékpapírjának számító amerikai államkötvények kamata (a kormányzati várakozásokkal ellentétben, eddig szinte példátlan módon) emelkedni kezdett, s ezáltal drágult a gigantikus hazai államadósság finanszírozása. Ergo: amit Trump a vámokon nyert (volna), elveszítette (volna) az adósság után fizetendő (növekvő) kamatokon. (A terebélyesedő kamatok azt jelzik, hogy Trump korábbi intézkedései miatt megingott a – nemzetközi – bizalom az eddig atombiztos befektetési eszköznek tartott amerikai állampapírokban. Állítólag ez lehetett Trump visszakozásának fő oka.)
A februárban kezdődött tarifapánik (és a sokat bírált új, protekcionista amerikai gazdaságpolitika) miatt a napokban a kőolaj ára is nagyot esett, sőt felerősödtek a recessziós félelmek, miközben már-már a szakadék szélére sodródott a világgazdaság. Amint április 9-én Trump beadta a derekát, a tőzsdék szárnyalni kezdtek, a piaci reakciók pedig kedvezővé váltak.
KEDVEZŐEN FOGADTÁK
Az elnök párttársainak és pénzügyi elitjének egy része nem érti, hogy a vámpolitika kilátásba helyezett gyökeres megváltoztatásához kapcsolódó kormányzati dicséretözön után, valójában mi is történt most, mi ez a pálfordulás. A rosszmájúak szerint az USA-kötvénypiac kutyájának csaholása hangosabbnak bizonyult, mint Trump és csapatának hangja együtt.
Világszerte majdnem mindenütt kedvezően fogadták a 90 napos moratóriumot. Kína azonban jelezte: nem hátrál meg, szembeszáll a vámjaival mások gazdasági érdekeit sértő, a nemzetközi kereskedelmet akadályozó és a globális gazdasági rend stabilitását veszélyeztető USA-val, s kitart az agresszív amerikai stratégia kudarcáig.
Az Európai Bizottság elnöke tegnap üdvözölte Trump döntését, amelyet a globális gazdaság stabilizálása felé tett fontos lépésnek nevezett. Ursula von der Leyen egyúttal jelezte: válaszul erre az EU is 90 napra felfüggeszti az USA-ra kivetett megtorló vámokat. Megerősítette, hogy az Unió továbbra is elkötelezett a kölcsönösen előnyös kereskedelem biztosítására irányuló tárgyalások mellett. Ha azok nem hoznak eredményt, következnek az ellenintézkedések – fűzte hozzá.
Nyitókép: Az átmeneti vámstop a részvényárakra is kedvezően hatott. A felvétel a New York-i tőzsdén készült (Fotó: AP via Beta)
