Több elemzővel ellentétben nem tarja „fecsegésnek" az esetleges ukrán NATO-tagságtól szóló beszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ukrajna belépésének vannak formális akadályai, de szerinte nincs rá garancia, hogy ne történjen meg.
Erről maga Putyin nyilatkozott a Rosszija 1 és a Rosszija 24 televízió által szerda este sugárzott interjújában. Rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség bővítésének előző két körével kapcsolatban sem vették figyelembe Moszkva aggályait. Még akkor sem, amikor pedig jó volt Oroszország és a NATO viszonya, mert az utóbbi számára a geopolitikai érdekek fontosabbak voltak a kapcsolatok minőségénél.
„Az ukrán lakosok legalább ötven százaléka nem akar belépni a NATO-ba, és ők okos emberek, nem akarják a tűzvonalban vagy ágyutöltelékként végezni" – állította Putyin. Egy márciusi felmérés szerint azonban az ukránok 57 százaléka támogatja országa NATO-tagságát, és csak 36 százaléka ellenzi.
Úgy vélekedett, Moszkva annak ellenére sem lehet biztos abban, hogy Joe Biden amerikai elnök miben állapodott meg ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel a NATO-tagság ügyében, hogy a legutóbbi telefonbeszélgetés nyomán a kijevi államfői hivatal - washingtoni felszólítás után - korrigálta a tárgyalásról kiadott közleményt.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok részéről még korainak gondolták a kérdésről a nyilvánosság előtt beszélni még a június 16-ra tervezett genfi orosz-amerikai csúcs előtt.
"Gyakorlati jelentőség"
A NATO keleti bővítésének és annak a ténynek, hogy a szövetség infrastruktúrája közeledik Oroszország határaihoz, Putyin szerint „gyakorlati jelentősége van Oroszország számára. Emlékeztetett rá, hogy Lengyelországnak és Romániának a szövetségbe való belépését követően az amerikaiak "könnyen" megegyeztek velük arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzenek el a területükön.
Mint mondta, ezek indítóállásai olyan csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak, amelyek 15 perc alatt elérik Oroszország központját.
„Képzeljük el, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A repülési idő mondjuk Harkovtól és, nem is tudom, Dnyepropetrovszktól Oroszország központi részéig, Moszkváig 7-10 percre csökken" – mondta Putyin.
Ez vörös vonal számunkra, vagy sem? – fűzte hozzá a szónoki kérdést.
Putyin szerint ez ugyanúgy nem fogadható el, mint ahogy nem volt az az Egyesült Államok számára, hogy a Szovjetunió rakétákat telepített Kubába, ahonnan a repülési idő az Egyesült Államok "ipari területeiig, beleértve Washingtont," 15 percig tartott.
„Ahhoz, hogy a repülési idő 7-10 percre csökkenjen, rakétáinkat Kanada déli vagy Mexikó északi határánál kellett volna elhelyeznünk. Ez az Egyesült Államok számára vörös vonal, vagy nem?" – fogalmazott az orosz vezető. Putyin szerint valakinek végre el kellene gondolkodnia a NATO-ban azon, hogy Oroszországnak hogyan kell reagálnia a szövetség további bővítéséről szóló vitákra.
Az orosz elnök már 2008 óta óvja a NATO-t attól, hogy szorosabb viszonyt alakítson ki Ukrajnával (és Grúziával), amióta a védelmi szervezet vezetői kilátásba helyezték e két ország számára, hogy egy nap majd csatlakozhatnak. Putyin „ellenséges katonai tömbként" hivatkozik a NATO-ra, és "megfelelő válaszlépéseket" ígér, ha számára "ellenséges lépések" történnének.
