Hiába utazott Jeff Merkley oregoni demokrata szenátor Texasba, ott is az amerikai–mexikói határra, hogy személyesen tájékozódjon a Latin-Amerikából az Egyesült Államokba illegálisan bejutott, majd az érkezéskor elfogott személyek sorsának alakulásáról, nem sokat tudott meg a helyszínen. Brownsville városában ráadásul be sem engedték abba a létesítménybe, amely pedig különösen érdekelte.
Júniusi kiruccanása így itt kudarccal végződött. Annyit azért megtudott, hogy idejében kellett volna jeleznie érkezését, s akkor megnyílt volna előtte is az épület kapuja, miként az a közelmúltig rendszeresen megtörtént mások esetében.
Ámde ezek a mások nem önszántukból mentek oda, hanem vitték őket, s mind kiskorúak. A szüleiktől választották el őket, akikkel illegálisan érkeztek az USA-ba. A mexikói határ közelében található Brownsville egyik objektumában legalább 1500 gyerek vár sorsa jobbra fordulására. Ha azonban az illetékesek elutasítják – a tőlük elszakított – szüleik menedékkérelmét, valószínűleg mindannyiukat kitoloncolják.
Az elkülönítési gyakorlat májustól vett lendületet. A törvény ugyan erre már több mint tíz éve lehetőséget ad, ám az előző két kormányzat csak lazán alkalmazta. Nem ragaszkodtak annak a jogszabálynak a szigorú betartásához sem, amely lehetőséget nyújt az országban tartózkodó több mint tízmillió illegális bevándorló elfogására és kiutasítására.
Georg W. Bush és Barack Obama elnökök számára ez nem számított politikai prioritásnak. Igazából nem is állt annyi pénz rendelkezésre, amiből fedezni lehetett volna a művelet végrehajtását. A Bush- és Obama-kormányzat idején a hatóságok inkább csak arra törekedtek, hogy a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlókat elfogják és hazaküldjék.
Donald Trump viszont bekeményített. Az elnök már a választási kampányban kemény fellépést ígért a törvénytelenül érkező migránsok ellen. Kilátásba helyezte a Mexikóval közös határ egy jó részén emelt amerikai kerítés teljes kiépítését. A munkálatok azonban sehogy sem haladnak, amiért Trump a demokrata párti politikai ellenfeleit okolja, felróva nekik, hogy meg akarják akadályozni a falépítés befejezését.
Elszántságát bizonyítandó, már tavaly akcióba lépett. A határ és a lakosság biztonságának növelésére hivatkozva rendeletben tiltotta meg a legális beutazást is néhány, muszlim többségű ország állampolgárai számára. Döntését többen megtámadták, ám a legfelsőbb bíróság a héten megerősítette a rendeletnek azt a részét, amely – 2017 vége óta – átmenetileg tiltja irániak, jemeniek, líbiaiak, szíriaiak és szomáliaiak beengedését az USA-ba.
A többiekkel is szigorúbban lép fel. Jeff Sessions amerikai igazságügy-miniszter májusban számolt be arról, hogy zéró toleranciát vezettek be a mexikói határon. Ennek lényege: minden elfogott határsértőt bűnvádi eljárás alá vonnak (az addigi polgári procedúra helyett) és bebörtönöznek. Politikai döntésre tehát bűncselekménnyé változott a törvénytelen bejutás az USA területére. A határon lefülelt elkövetőket bűnözőkként kezelik.
A változás rengeteg problémát okoz az elfogott illegális migránsoknak, de a hatóságoknak is, amelyek nehezen tudják kezelni a helyzetet. A változás miatt ugyanis külön kellett választani a szülőkkel érkező gyerekeket, akiket húsz napnál tovább nem is szabad börtönben tartani.
A május óta (más forrásokban április óta) elfogott illegális migránscsaládok felnőtt és kiskorú tagjait ezért elkülönítették a bírósági eljárás idejére, ami akár hónapokig eltarthat. A szülők rács mögé, a 18 évesnél fiatalabbak meg az erre kijelölt menedékhelyekre, objektumokba kerültek, amelyekről számtalan lehangoló felvétel, jelentés látott napvilágot.
Az első hivatalos kimutatásból kiderült: már május 5-e és június 9-e között 2342 gyereket vettek el 2026 felnőttől. A családok szétszakítása súlyos megrázkódtatásokat, mély lelki traumákat okozott sok egyedül maradt gyereknek, különösen a néhány éveseknek.
A gépiesen ismételt hivatalos indoklás szerint Washington ezzel azt üzente az illegális határátlépést megkísérlőknek, hogy ha elkapják őket, elveszik tőlük a csemetéiket. A kegyetlen gyakorlat ellen már Trump felesége, Melania is felemelte a szavát, az elnök ellenzékéről nem is beszélve. A bírálók hazai és külföldi tábora is egyre nagyobb, hangosabb lett.
Június közepére óriási botrány kerekedett az egészből. Az ellenzők leginkább azt nehezményezik, hogy a gyerekeket, közöttük állítólag csecsemőket is, elszakítják szüleiktől, akik (szabadulásuk után) sokszor azt sem tudják, hol keressék őket. Keserű vigasz számukra, hogy néhol – például New Yorkban – még a helyi hatóságok sem tudtak útbaigazítást adni.
A botrány hatására Trump – fenntartva a zéró tolerancia elvét – másfél hete rendeletet írt alá az illegális bevándorlás miatt elfogott családok szétszakításának a leállításáról. A gyerekek így már együtt maradhatnak az őrizetben a szüleikkel.
Persze lehet, hogy ez nem fedi a valóságot. A rendelet ugyanis nem mondja ki a családok szétszakításának megszüntetését, s a már különválasztottak újraegyesítésének körülményeiről sem tesz említést. Az USA államai közül 17-ben állítólag nem tartják egyértelműnek a rendeletet, s ezért pert indítottak a Trump-kormányzat ellen. Beadványukban alkotmányellenesnek minősítik a menedékkérők belépését elutasító politikát.
Trump eddig politikai ellenfeleire hárította a felelősséget a kialakult helyzetért. Lehet, hogy ezek után a tiltakozó szövetségi államokat is felveszi ellenfelei listájára.
