2024. szeptember 2., hétfő

Félrevezetők szeánsza

Példátlan politikai válság bontakozott ki Dél-Koreában, elsodorta az ország elnök asszonyát és alapjaiban rengette meg a kormánypártot. A botrány miatt a múlt héten bejelentette lemondását a Szenuri (Új Határ) konzervatív kormánypárt teljes vezetése. Azokról a politikusokról van szó, akik a hivatalából nemrég felfüggesztett Pak Gun Hje államfő támogatói.

A súlyos válságba sodródott párt megosztottá vált. Szakadása biztosra vehető, miután 31 képviselője szerdán jelezte: az év végéig kilépnek, és új konzervatív pártot alapítanak. A Szenuriban maradó és az államfőhöz hű tagságnak a történtek miatt újjá kell szerveznie a pártot.
Dél-Koreában már másodszor fordul elő, hogy az elnököt ideiglenesen megfosztják hatalmától. Az első áldozat Ro Mu Hjun volt, de ő 2004-ben megúszta: az alkotmánybíróság felülbírálta az elmozdítását szorgalmazó parlamenti döntést. A közvélemény is mellette állt.
Ezúttal azonban más a helyzet: az 50 millió lakosú ország eddigi legnépszerűtlenebb elnöke belebukhat a botrányba. A felmérések szerint tíz megkérdezettből már kilenc támogatja távozását. Az utóbbi hetekben tüntetők milliói követelték országszerte a lemondását.
Az elnök asszony ellen egyelőre „csak” alkotmányos vizsgálatot kezdeményezett a parlament (december 8-án). Az eljárás (impeachment) részeként felfüggesztették a hivatalából, az alkotmánybíráknak pedig 180 napon belül kell eldönteniük, hogy az ellene felhozott vádak alapján le kell-e váltani, vagy sem. Ha az eltávolítására szavaznak, az elnöknő ellen külön tárgyalás indulhat, amelynek a vége akár börtönbüntetés is lehet.
Az elnöki teendőket addig is Hvang Kjo An kormányfő látja el.
Megválasztásával, illetve 2013 februárjában történt beiktatásával Pak politikai bravúrt hajtott végre: ő lett hazája első női elnöke. Ha az alkotmánybírák ellene döntenek, s ezért le kell mondania, ismét történelmet írhat. Azzal, hogy ő lesz az első elnök, akit az ország 1987-es demokratizálódása óta végleg elmozdítottak a tisztségéből.
Pak egy bizalmas barátnője miatt került bajba. A hölgy, Csoj Szun Szil (új átírás szerint Csve Szun Sil) régóta ismeri a felfüggesztett elnök asszonyt. Először az 1970-es években találkoztak, s megbarátkoztak, amikor még Pak apja (Pak Csong Hi) volt az ország vezetője, katonai diktátora, aki egy szektavezér sámán tanácsadót is alkalmazott.
Csoj ennek az embernek a lánya. Róla is az a hír járja, hogy sámán, és a szeánszain rendszeresen tart kapcsolatot túlvilági lényekkel, holtak szellemével, közöttük Pak szüleivel is, a néhai elnökkel és feleségével, akiket merényletben öltek meg 1974-ben, illetve 1979-ben.
Abban is hasonlít sámán apjára, hogy ő is befolyással volt a politikára, ráadásul (jogtalanul) beleszólt az ország irányításába.
Rendszeresen bejárt az elnöki palotába, holott hivatalos tisztséget nem viselt. Így a háttérből irányíthatta az elnök asszonyt, akire rendkívüli hatással volt. Időnként (kommunikációs) tanácsokkal látta el, olykor a beszédeit is megírta helyette. Máskor „csak” átnézte Pak írásait. Kinevezésekbe szintén beleszólt (vagyis döntési jogkörökhöz jutott), sőt bizalmas, titkos jelentésekhez és államtitkokhoz is hozzáférhetett.
Különleges helyzetével másként is visszaélt. Az államfőhöz fűződő kapcsolatot kihasználva – olykor hazugságokkal – összesen több tízmillió dollárt csalt ki állami nagyvállatoktól a személyes felügyelete alatt álló két alapítvány számára, amelyek hivatalosan az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták. A pénz nagy részét azonban saját – s részben talán az elnök barátnő – vagyonának gyarapítására fordította, nem pedig az eredetileg ígért jótékonysági célra.
A botrány még az ősszel robbant ki, amikor fény derült a háttérsámán szerepére. Nem sokkal később hatalommal való visszaélés, zsarolás és csalás miatt le is tartóztatták, a héten pedig bírósági eljárás indult ellene. További tíz személyt is perbe fogtak, a lánya ellen pedig letartóztatási parancsot adtak ki, s kérték a kiadatását Berlintől, a hölgy ugyanis Németországban tartózkodik.
A főkolompos „varázslót” azzal is megvádolták, hogy befolyásolta az államfő döntéseit, sőt a gyanú szerint közpénzeket is sikkasztott.
Noha az elnök asszony cáfolta érintettségét, a hatósági vizsgálat arra utal, hogy ő szintén részese volt a korrupciós ügyeknek, s tudnia kellett barátnője üzelmeiről. Pakot hivatali visszaéléssel és az alkotmány megsértésével vádolják. Azt is felróják neki, hogy nem megfelelően végezte államfői teendőit.
A bírálóit nem is annyira a korrupció bosszantja, hanem az a tény, hogy egy kívülálló beleszólhatott fontos állami döntésekbe. Az talán nem is annyira szokatlan számukra, hogy az elnök mellett egy sámán ténykedett.
A Koreai-félszigeten ugyanis régi hagyománya van a sámánizmusnak, a lakosság igényli a szakma művelőinek a segítségét. Dél-Koreában legalább háromszázezren tartozhatnak ebbe a titokzatos közösségbe, többségük nő.
Igaz, a feladatuk elsősorban az, hogy közvetítsenek az emberek és a szellemi világ között. Alapítványi pénzek gyűjtése, elnöki beszédírás vagy a személyzeti politika alakítása azonban nem szerepel a munkaköri leírásukban.