Aggódó tekintetek figyelik a képernyőket a New York-i tőzsdén
Tudósítónk jegyzete
New York, május 7.
Ha a pénzpiaci veteránok is beleszédültek, akkor mit mondjon az átlagember!? Története legbizarrabb napját élte át csütörtökön a New York-i tőzsde: öt perc alatt nem kevesebb, mint 800 milliárd dollár olvadt el, tűnt el a semmibe.
Igaz, hogy ennek háromnegyede negyedóra múlva „újjászületett”, de ez alatt a fél óra alatt megalapozottan hihette, aki odafigyelt, hogy perceken belül összedől a világ.
Mekkora „pénzről” is volt szó? Körülbelül annyiról, amennyit a Bush-kormányzat 2008 őszén kölcsönadott a nagy bankoknak és biztosítóknak a pénzügyi rendszer megmentésére, illetve amennyit tavaly ilyenkor az Obama-kormányzat jóváhagyatott a kongresszussal az amerikai gazdaság fellendítésére.
De úgy is érzékeltethetjük ennek az összegnek a nagyságát, hogy a világ 193 állama közül mindössze hétnek van ennél nagyobb évi költségvetése. Az Egyesült Államoké négy és félszer akkora, Japáné és Németországé két és félszer. De például a világ legnagyobb kiterjedésű országa, az Orosz Föderáció ennek a 800 milliárdnak kevesebb mint a feléből él. Magyarország kevesebb mint az egytizedéből (kb. 60 milliárdból), Szerbia pedig az egynyolcvanadából: a belgrádi kormány idei költségvetése kevesebb mint 10 milliárd dollár.
Hogyan veszhet el ekkora „pénz” percek alatt a tőzsdén?
Másodszor írtuk idézőjelben a „pénz” szót, mert lényegében fiktív vagyonról, könyvelési értékekről van szó. A csütörtöki 5 perc minden korábbinál hatékonyabban megmutatta, mennyire értéktelen ez az „érték”: szinte egyetlen téves billentyűnyomás következtében semmivé válhat.
Ezt már a pénzpiac mindenesei is tudják, és azonnal meg is indult a vizsgálat, hogy mi okozta a zuhanást. Voltak olyan vén bróker-rókák, akik azonnal sejtették, hogy valahol valaki valami nagyot tévedett – de ezt mindaddig nem lehetett tudni, amíg le nem állt a hullámvasút. Péntek reggel sem volt még világos, hogy egészen pontosan mi történt, de ez csak fokozza a gondot.
Az első pillanatokban mindenki a görög pénzügyi válság legújabb hullámának a számlájára írta a cunami kezdeteit. Az euró éves hullámvölgyben van a dollárhoz képest, és a brit választások „hármasdöntetlen” kimenetele sem járul hozzá az unió anyagi szilárdságába vetett hithez.
Csakhogy egyesek szerint még az euró összeomlása sem okozhatott volna ekkora zuhanást. A New York-i idő szerint délután fél 3-kor bekövetkezett földcsuszamlást néhány fontos részvény (elsősorban a Procter & Gamble és a 3M vegyipari óriások értékpapírjainak) automatikus áruba bocsátása okozta – ennek a pontos ravasz-mechanizmusát vizsgálják.
Közismert, hogy a modern tőzsde gondosan kidolgozott algoritmusok alapján működik. Ha tehát valaki kiszámíthatatlan hibát vét, akkor az önműködő „védőmechanizmusok” úgy léphetnek életbe a nagy beruházási bankoknál, hogy a szándékolt céllal szemben valódi káoszt okozzák. Szakértők szerint valami ilyesmi történhetett csütörtökön. Szerencsére az algoritmusok „észre is vették” a hibát, és rövid időn belül normalizálódott a helyzet. A Dow Jones ipari index a nap folyamán „mindössze” 3 százalékot soványodott: a Wall Street 10 478-on fejezte be az értékpapír-kereskedést. Ehhez kell viszonyítani a délután 999 pontos zuhanást.
Most akkor meg is nyugodhatunk, mert a „pénzmasinák” kivédték a világvégét!?
Korántsem. A történtek nagyon is azt mutatják, hogy a milliós, sőt tízmilliós évi keresetek ellenére a legjobb pénzügyi szakemberek sem képesek mindent előre látni, megjósolni, védőmechanizmusokat beépíteni. Az emberiség anyagi jóléte nem annyira a szorgalmas vagy csak robotoló, esetleg lazsáló, élősködő egyének kemény munkáján, illetve lustaságán múlik, hanem a véletlenen. Mindaddig, amíg alapvető rendszerbeli megoldásokat nem eszközölnek azok, akiknek ehhez elegendő politikai hatalmuk van.
Ami persze pillanatnyilag a bolygó egyetlen hatalomtartójának sem áll rendelkezésére. És egyelőre nem is látszik, hogyan tudna bárki is belátható időn belül elegendő politikai tőkét kovácsolni ahhoz, hogy érdemében megváltoztassa a (pénzügyi) történelem menetét. Lehet, hogy egy újabb nagy véletlenre lesz szükség?
