GIMPEL Tibor
Szili Katalin és Egeresi Sándor tárgyal
(Munkatársunk jelentése)
Brüsszel, október 8.
Időnként a röptéri terminálok közti fejvesztett rohangálásra hasonlított Egeresi Sándornak az Európa Parlamentben tett keddi látogatása. A Tartományi Képviselőház elnökének estébe nyúlt vizitje során – úgymond soron kívül – még Szili Katalinnal is találkozott. A magyar Országgyűlés elnöke a pécsiek bemutatkozója kapcsán érkezett Brüsszelbe, 2010-ben ugyanis Pécs lesz az európai kultúra fővárosa.
A rövid és tartalmas megbeszélés során Szili Katalin „meghatározóan fontosnak” mondta azt, hogy Vajdaságnak magyar parlamenti elnöke van, és úgy vélte, tartományunknak kulcsfontosságú szerepe van Szerbia európai arculatának erősítése és uniós közeledése tekintetében. Ismételten hazája támogatásáról biztosította tárgyalópartnerét, mondván mindazon tapasztalatot, mely az uniós felzárkózáshoz, a szakkáder képzéséhez, a törvények harmonizálásához szükségesek, szívesen megosztanak velünk és segítenek a stabilizációs és társulási megállapodás megsürgetése ügyében is. Megállapodtak abban, hogy Egeresivel október 22-én Pesten, majd egy hétre rá Újvidéken tárgyalnak, emellett Szili azon óhaját is kifejezte, hogy utóbbi időpontban találkozna a szerb képviselőház elnökével, Slavica Đukić-Dejanovićtyal, a személycsere óta ugyanis a két parlament vezetője még nem ült asztalhoz.
Szent-Iványi István szintén saját és hazája segítőkészségét hangoztatta, a káderképzés és törvényharmonizáció szükségességét hangsúlyozva, hisz – mint mondotta – 80 ezer oldalnyi jogszabályról van szó, amit átböngészni sem könnyű, nem alkalmazni. A magyar (SZDSZ) uniós parlamenti képviselő a kötetlen beszélgetés során felmerült Mladić-ügyben (létezik vajon, hogy a felső vezetés nem tud hollétéről?) megerősítette, hogy a holland és belga álláspont e tekintetben kizárólagos, ennek rendezése nélkül részükről szó sem lehet a stabilizációs és társulási megállapodás életbe léptetéséről. Elmondta azt is, hogy Szerbia uniós csatlakozására sokan Magyarországon is fenntartással tekintenek (egyik kutya, másik eb), de ha a belgrádi vezetés valóban őszintén eltökélte, amit állít, ha valóban az unióhoz való csatlakozás a stratégiai célja, úgy nincs semmi ok ezt a folyamatot nem támogatni, vagy éppenséggel fékezni.
Szent-Iványi azt is elmondta, hogy Szerbia a jelenlegi adó- és szabályozási rendszerrel nagyon vonzó befektetési térség, sajnos – tette hozzá – a jelenlegi pénzügyi válság minden szférára rányomja bélyegét, a hitelezés gyakorlatilag leállt, ez a pillanat most nagyon kedvezőtlen az üzleti világra nézve. Közölte azt is, hogy Szerbia sajnálatosan nem használta ki a regionális projektumokra szánt uniós céleszközöket (IPA), mintegy 20 millió euró maradt kihasználatlanul. Egyben tájékoztatott, hogy ezen alapban a jövő évre külön prioritásként határozták meg a civil társadalom fejlesztését, és az ezen eszközökre való határozottabb pályázásra biztatott.
Az EP-ben való beszélgetések, tárgyalások során felmerült annak kérdése is, hogy Vajdaságba újabb uniós monitoring missziót kellene meneszteni a nemzetiségek közti viszony vizsgálatára. Becsey Zsolt (Fidesz) EP-képviselő ennek szükségességét hangoztatja ugyan, de a kérdésben avatottak többsége, köztük elsősorban Doris Pack, az EP délkelet-európai kérdésekkel foglalkozó küldöttségének vezetője (és ilyenként Becsey felettese) és Jelko Kacin, az EP Szerbia-megbízottja is határozottan ellenzi, amiként pillanatnyilag Egeresi sem tartja indokoltnak, így Pack – aki novemberben tesz friss jelentést Szerbiáról – kizárta ennek lehetőségét.
Egeresi egyébként tájékoztatta Packot és Kacint a vajdasági alkotmánytervezet körüli fejleményekről és azon meggyőződését fejezte ki, hogy az október 14-ei képviselőházi ülésen a megosztottság ellenére is elfogadják az alkotmányt és az év végéig a szerb parlament is napirendjére tűzi elfogadását.
Kacin lakmusznak nevezte a tartományi alkotmány kérdését, mert szerinte ez lesz a valós mutatója, hogyan állnak valójában Szerbiában a dolgok. Ezt a kérdést egyben rendkívül veszélyesnek is nevezte, mert egy elutasítás ismét az ország európai folyamatokba való bekapcsolódásának komoly hátráltató tényezője lehet. Hozzátette, nem kell műholdról figyelni, hogy az ember lássa, a szerb képviselőház nem működik.
