Hans-Gert Pötteringgel a tegnapi brüsszeli találkozón
Kiküldött munkatársunk jelentése
„Meggyőződésem, hogy Szerbiának és Vajdaságnak az európai családban a helye, ahol mindannyian, Európa minden egyes részében otthon érezzük majd magunkat. A határok, a valós és a jelképes határok áthidalásának útja a tolerancia és a dialógus” – írta be magyarul és szerbül tegnap az Európai Parlament aranykönyvébe Egeresi Sándor azon alkalommal, hogy fogadta őt Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke.
Brüsszeli tárgyalásai során a Tartományi Képviselőház elnöke felkérte a német néppárti politikust (CDU), hogy az unió nevében, személyes tekintélyével is sürgesse meg Vajdaság ügyét a belgrádi csúcsvezetésnél, azaz hasson oda, hogy a tartományi statútumtervezetet mielőbb tűzzék a szövetségi parlament napirendjére és az lehetőleg mielőbb „adja is rá áldását”. Megkérte továbbá, hogy Doris Packkal, az EP délkelet-európai küldöttségének vezetőjével egyetemben legyen a Nyugat-Balkán stabilizációs és megbékélési folyamatának, a régió országai államfői szintű párbeszédének védnöke.
(A térségünk országai közti megbékélési konszenzust Egeresi hivatalosan ma kezdeményezi majd a Packkal való találkozóján.) Egyben viszontlátogatásra hívta meg Pötteringet, amit a német diplomata elfoglaltságai miatt csak feltételesen, és a jövő év második felére időzítve tudott „megígérni”.
Pöttering egyébként a találkozót követően a nemzeti kisebbségvédelem fontosságát hangsúlyozta, adott esetben a vajdasági magyarságét, mondván, hogy ilyen irányban Szerbiának ugyanúgy illik viseltetnie, mint ahogy saját népe identitásának megőrzése érdekében cselekszik.
A tartományi parlamenti elnököt a nap folyamán fogadta még Becsey Zsolt, az EP magyar (Fidesz) képviselője és Jelko Kacin Szerbia-megbízott. Előbbi – több más uniós képviselőhöz hasonlóan – Szerbia EU-közeledését, azaz a stabilizációs és társulási megállapodás szentesítését és a kereskedelmi egyezmény vice versa alkalmazását illetően az egyik legnagyobb kerékkötőként a szervezett bűnözést és a korrupciót nevezte meg („Szerbiának nagyon rossz ilyen szempontból a bizonyítványa”), ennek ellenére mérsékelt derűlátással nyilatkozott a vízumkényszer feloldásának eshetőségéről. Nézete szerint erre a jövő év végéig sor kerülhetne. A hágai vádlottak ügyében Becsey szerint a legfontosabb, hogy Belgrád egyértelműen vállalja a háborús bűnök tényét és határozottan cselekedjen is ilyen irányban. „Az, hogy kell-e ehhez a két ember feje, ez egy más kérdés. Én mondjuk nem kötném a kereskedelmi egyezmény alkalmazását ehhez, mert az egyik gazdasági, a másik meg politikai kategória, de vannak, akik máshogy látják” – vélekedett Becsey.
Egeresi ma a Doris Pack szervezte interkulturális dialógusnak szentelt értekezleten vesz részt, a
nap parlamenti – és brüsszeli – eseménye azonban érthetően nem ez lesz, hiszen az EP-ülésen történetesen a dalai láma szólal fel. Tibet vallási vezetője, aki a közelmúltban való gyengélkedését követően tért vissza a közéleti szerepléshez, előtte is, és azóta is rendszeresen hangsúlyozza, nem Tibet Kínától való elszakítására, függetlenedésére törekszik, de arra igen, hogy a tibetiek megélhessék saját kulturális identitásukat. Peking ennek dacára minden megnyilvánulására menetrendszerű rosszallással reagál.
Ha ebben itt valaki netalán ránk vonatkozó párhuzamot vélt volna felfedezni, úgy ezen alkalommal tekintsen rá csak úgy, mint merő véletlenre! Mondjuk annak függvényében, hogy Tibet messze van.
