Pack, Egeresi és Biserko
Munkatársunk jelentése
Egyebek mellett a Nyugat-Balkán országai közti párbeszéd szükségességére hívta fel a figyelmet Egeresi Sándor azon az Európai Parlament brüsszeli székházában tegnap tartott kerekasztal-beszélgetésen, melyet az interkulturális dialógusnak szenteltek, és melyet Doris Pack, az EP délkelet-európai küldöttségének vezetője szervezett.
A regionális stabilizációs és megbékélési folyamatok erősítését szolgáló konszenzust, a térség országai parlamenti elnökeinek találkozóját kezdeményezve a vajdasági képviselőház elnöke rámutatott arra, hogy a térség tartós békéje és biztonsága, nemkülönben a közös európai távlatok csakis a kölcsönös bizalmon alapuló partnerségen keresztül valósíthatók meg. Mint mondotta, az új regionális és globális kihívások új válaszokat követelnek. E válaszok pedig esetünkben akár két szóba tömöríthetők: változások és partnerség. Változások a Nyugat-Balkán európaizálódási és stabilizálódási folyamatának megértése tekintetében, partnerség pedig a kollektív biztonsági probléma tartós megoldása tekintetében.
Mind a Doris Packkal való tárgyalásai során, mind pedig a kerekasztalon való felszólalásában Egeresi elmondta, hogy Vajdaság a maga részéről saját európai identitásának erősítését afféle válaszként éli meg. Válaszként a 90-es évekre jellemző xenofóbiára, a másságtól való félelemre (melyre sajnos a tekintett korszakban felnőtt nemzedékek identitása épült), az önelzárkózás és ignorálás politikájára, a közömbösségre, passzivitásra és izolációra. E válasz pedig az új, európai távlatok megnyitása, melynek szellemében került sor a Duna menti városok és régiók fiataljainak topolyai toleranciatáborára, melyen 10 európai ország mintegy 400 fiatalja vett részt, lehetőséget kapva a demokrácia és a tolerancia ábécéjének elsajátítására, lehetőséget kapva magáévá tenni a „merj szabad lenni és a magad értelmére támaszkodni“ kanti felismerést.
Mint mondotta jószerivel ezt próbálták meg beépíteni a tartományi statútumjavaslatba is, mely tervezet egyértelmű alapüzenete; csak az autonóm/szabad polgár harcolhat a demokratikus intézmények közösségéért. „Ezért várjuk el, hogy a szerbiai képviselőház mielőbb jóváhagyja a statútumjavaslatot, hiszen annak megerősítése Szerbia számára a demokrácia tesztje. Pontosítva, a területi egységek és a polgárok autonómiájától berzenkedő, azt nemritkán szeparatizmusnak tituláló szerbiai politikai elit demokrácia-tesztje. Ezért szeretnénk a belgrádi elitet újfent bátorítani és felkérni, üzenetet intézni hozzá, a bölcs Konfuciuszra emlékeztetve, aki már akkor felismerte, és kimondta: „A párbeszéd olyan mint ár ellen evezni, ha az egyik oldal abbahagyja, visszasodródunk“ – mondta egybek között az Európai Parlamentben való felszólalása során a tartományi parlament elnöke.
Sonja Biserko, a Helsinki-bizottság belgrádi irodavezetője szintén a térség országai közti párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint mondotta, Szerbia a térség vezető állama lehetne, de ahhoz, hogy uniós integrációja lehetséges legyen, ki kell lépnie az etnikai alapokra épülő identitástudat útvesztőjéből, fel kell hagynia azzal, hogy a regionalizmust a nemzeti egységet aláásó tényezőként élje meg.
A kerekasztalon többek között felszólalt még Valdete Idrizi, a Kosovska Mitrovica-i közösségépítő szervezet aktivistája, különböző montenegrói, macedón, szlovén szervezetek tagjai és politikusok is, köztük pl. Jan Truszczyński, a Bővítési Főigazgatóság főigazgató-helyettese és Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője.
