Az ukrajnai háború fontos korszakhatárt jelent Európa újabb kori történetében – hangzott el nem egy előadáson az erdélyi Tusnádfürdőn, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fórumain jelenkorunk főbb meghatározó politikai eseményeiről folytatott beszélgetések alkalmával. A csütörtöki fórumok között az egyik legkiemelkedőbb minden bizonnyal az volt, amelyik konkrétan erről a témáról, Ukrajnáról szólt, és megkísérelte körüljárni a kialakult helyzet okait, valamint annak következményeit is. A beszélgetést Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának vezetője moderálta, és bevezetőjében arról beszélt, hogy vége van az egy ideig megszokottként betudott békés és stabil Európa-értelmezésnek, és különféle kérdéseket tett fel: mi a globális üzenete annak, hogy kontinensünkön ismét dörögnek a fegyverek, milyen feladatot ró e helyzet a nyugati társadalomra, hogyan alakítja majd az Oroszországgal megvalósított kapcsolatokat, és miként befolyásolja a térség egészének boldogulását.
AZ OPTIMISTA ÁLLÁSPONT
Martonyi János volt magyar külügyminiszter a történet kimenetelének derűlátóbb változatát ecsetelte. Mint mondta, bármilyen zavarosnak is számít a jelen pillanatban a helyzet, már most megmutatkozik egy bizonyos megoldási, rendezési kényszer. Nemrégiben, emlékeztetett, két olyan fontos történést is feljegyezhettünk a világban, mely szintén ennek a megoldási kényszernek a fennállását bizonyítja. Az egyik az Iránnal kötött megegyezés, a másik pedig a görög válság rendezésének kevésbé fájdalmas útja.
– Irán kapcsán a nyugati világnak azt kellett igazán felmérnie, hogy a szunnita vagy a síita fundamentalizmus jelenti-e számára a nagyobb veszélyt. Az Iszlám Állam tevékenységének figyelembe vételével az a döntés született meg, hogy a szunnita a veszélyesebb – állapította meg.
Mint mondta, Ukrajna kapcsán ma már világossá vált az is, hogy az oroszoknak nem sikerült megvalósítaniuk stratégiai céljaikat, még akkor sem, ha tudjuk, taktikai győzelmeket hozott a fellépés. Nem sikerült felbontani az Európai Unió egységét, és a transzatlanti szövetség sem sínylette meg az orosz beavatkozást. Az most a kérdés, hogy milyen legyen a megállapodás, hangsúlyozta, és véleményének adott hangot, hogy a történelem során minden alkalommal realitásnak bizonyult befolyási övezetek megerősítése lehet megint a nyerő. Hozzátette, ez az elképzelés azért problematikus, mert összeütközésben áll a nemzetek önrendelkezési jogaival. A közösségi sokszínűséget ismerő és elismerő államok építése lenne az igazi megoldás – közölte Martonyi.
AZ AMERIKAI HIBA
Korunk kihívásai elsősorban a technikai forradalom eredményei, értékelte Szapáry György, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete. Ezek a kihívások lényegében a keleti világ gyors felzárkózásának köszönhetők. E törekvések teljesen legitim törekvések, a történelem azonban bizonyította, hogy nem mindig zajlanak le az efféle felzárkózások háborúk nélkül – ma annak a módját kell megtalálnunk, hogy ezúttal másként történjen, jelentette ki a volt nagykövet. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugati világ ettől még nem veszíti el befolyását és hatalmát. A hivatalos amerikai politika egyik hibájának nevezte, hogy az utóbbi időben kevésbé koncentrált a külpolitikai kérdésekre, és elsősorban a belső gondokkal volt elfoglalva.
GLOBÁLIS KONFLIKTUS HELYI MEGNYILVÁNULÁSAI
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint ma nem beszélhetünk az 1989 előtti értelmezés szerinti hidegháborúról, hiszen időközben információs forradalom ment végbe, egy globalizált világgal állunk szemben, és a politikai forradalomszervezés módszerei is nagyban megváltoztak az internet előretörésével. Oroszország érdekének nevezte az ukrajnai konfliktus fenntartását saját érdekeinek védelmeként, az ország feletti befolyás céljából. Maga is az önrendelkezési jog fontosságára hívta fel a figyelmet, egy „belső uniós bővítés” szükségességére.
Egy globális konfliktus helyi akcióiról beszélhetünk Ukrajna kapcsán – állapította meg Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Szerinte is egy befagyasztott konfliktus vár Ukrajnára, hiszen a parlament nem mutat hajlandóságot a kérdéses keleti megyék különleges státusának megadására, ugyanakkor a nemzeti kisebbségek jogainak fejlesztésére sem. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerint a magyar politikának, ellenzéknek és hatalomnak egységes külpolitikára lenne szüksége az efféle kihívások kezelése érdekében. Magyarország érdeke Ukrajna létezése, mondta, és hozzátette, hogy sohasem volt megkérdőjelezhető országában az orosz akciók elítélése, eltérő vélemények a szankciók bevezetésének kérdéskörében merültek fel.
