Régen váltott ki Magyarországon olyan nagy érdeklődést és feszültséget egy törvény meghozatala, mint az egészségbiztosításról szólóé. Ez meglátszott a keddi parlamenti ülésen is, hiszen a házelnöknek nem volt könnyű kézben tartani a gyeplőt az elszabadult indulatok miatt. Végül az esti szavazás alkalmával mégis a papírforma érvényesült: a kormánykoalíció megszavazta az egészségbiztosítási rendszer átalakítását.
Persze számos egyéb határozatot is hozott az Országgyűlés - egyebek között elfogadta a jövő évi költségvetést -, de mindez alig keltette fel a figyelmet.
Hosszú ideig tartott az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvény előkészítése, s mindez heves szakmai és politikai viták közepette történt. Sőt országos tiltakozások közepette. Két sztrájkkal tiltakoztak a szakszervezetek a végén mégis elfogadott egészségbiztosítási rendszer ellen. Ezek a munkabeszüntetések azonban nem tanúskodtak nagy erőről, így Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, a főszervező már kedden este bejelentette a sztrájk megszűnését. Annak ellenére, hogy korábban azt mondta: határozatlan ideig tart a munkabeszüntetés, vagyis amíg nem bírják jobb belátásra a kormányt. Nyilván ő is belátta, hogy igazán csak a vasúti közlekedésben okoztak gondot (elsősorban a polgároknak és a MÁV-nak, nem pedig a kormánynak), így - nyugodtan kijelenthetjük - sikertelen volt a munkabeszüntetés. Gaskó ezt ki is mondta, de hozzátette, hogy a Munkástanácsok és a Liga úgy döntött: felkérik a köztársasági elnököt, hogy éljen alkotmányban szavatolt eszközeivel az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban. A szakszervezetek egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valamint ügydöntő népszavazást is kezdeményeznek, hogy megakadályozzák a magántőke bevonását az egészségbiztosítás rendszerébe.
Ha Sólyom László nem írja alá a törvényt, lehetséges, hogy ezzel csak késlelteti hatálybalépését, és később mégis jóváhagyja a parlament a dokumentumot, melynek megszületése igen nehéz vajúdással járt. Meg politikai súrlódással és küzdelemmel. Nem is csupán az ellenzék és a kormánypártok között, hanem az MSZP-n és a koalíción belül is.
A törvény lényege, hogy bevonja a magántőkét is az egészségbiztosításba, ami az ellenzék szerint ebben a formában más országokban sem vált be, emellett költséges, a legfontosabb pedig az, hogy tőkeközpontúvá válhat az ellátás: nem a biztosítottak érdeke, hanem a pénz kerül a központba, a szegényebb rétegek ellátása pedig romlik.
Nyilván ennek a törvénynek az előterjesztése okozta azt, hogy a közvélemény-kutatások szerint az MSZP népszerűsége mélypontra zuhant, az SZDSZ pedig a fölmérések szerint be sem kerülne a parlamentbe. Többen föl is rótták a szocialistáknak, hogy a kis szabad demokrata partner diktál az MSZP-nek (a törvény előkészítését az SZDSZ tartotta kézben, s a miniszter is ehhez a párthoz tartozik), és nemrégen volt olyan időszak, amikor a koalíció fölbomlásával fenyegetett az egyet nem értés. Százszámra történő módosítás után végül az ingadozó szocialista képviselőket is meggyőzte pártjuk és vezetője arról, hogy ez az út a helyes. Igaz, a házelnök, Szili Katalin nemrégen még a szavazás elhalasztását javasolta, és az ülés előtt is azt nyilatkozta, hogy véleménye közismert. Így alighanem jól jött neki (és talán pártjának, az MSZP-nek is) az elnöklés (mert nem szavazhatott).
Tehát győzelmet aratott az SZDSZ meg saját pártjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Kérdés, hogy ez politikailag mennyit hoz a konyhára. Bár 2010-ig még sok minden történhet, mert ezek után kicsi a valószínűsége a rendkívüli választásnak.
A Fidesz ugyan még a népszavazás eredményében reménykedhet. Az Országgyűlés ugyanis majdnem egyhangúlag hagyta jóvá a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazásra vonatkozó határozatot.
Eközben az államfő csalódását fejezte ki amiatt, hogy (titkos szavazáson) nem kapta meg a kétharmados többséget Nagy Boldizsár, akit a jövő nemzedékek ombudsmanjának javasolt, és nem választották újra Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost sem. Sólyom László szerint nem szakmai, hanem politikai döntés született. És a köztársasági elnök továbbra sem egyeztet a pártokkal a jelölt személyéről, mondván: az ő álláspontja ebben a kérdésben elvi és alkotmányos álláspont, és továbbra is kitart mellette.
Győzött a koalíció: Gyurcsány Ferenc és Kóka János
Fotó: Magyar Nemzet
